Beszélgetés Herczeg T. Tamás rendezővel
– A Békéscsabai Jókai Színház 2025/26-os évadának első bemutatója Herczeg Ferenc:
Kék róka című vígjátéka lesz – a te rendezésedben. Te választottad ezt a darabot?
– Nem, Seregi Zoltán igazgató úr kért fel a munkára, és kihívásokkal teli feladatnak
tartom. A műfaj közel áll hozzám, hiszen számos vígjátékot, köztük Moliére
komédiákat rendeztem már, és Herczeg Ferenc ezt a művét vígjátékként kezeli.
Viszont ez nem egy klasszikus vígjáték, ahol szövegpoénok sorakoznak egymás után,
hanem egyfajta frivol, a helyzetekből adódó cselekmény szövődik vígjátékká, hiszen
itt majdnem mindenki mindenkivel valamiféle szerelmi bonyodalomba kerül. A nagy
kérdés az, hogyan tudjuk ezt maivá és átélhetővé tenni. A lebukást jelentő kék róka,
ami a darab címadó szimbóluma, eredetileg nem más, mint egy szőrmegallér. Ez
jelentős kihívást okozott nekem, mint rendezőnek, hogy ezt a szimbólumrendszert
hogyan lehet áttenni úgy a mába, hogy átélhető legyen, és megmaradjon ugyanaz a
cselekménysor és helyzetfolyam, amit Herczeg Ferenc leír – ebben Zalán Tibor
dramaturg volt segítségemre, aki a színpadi átiratot készítette, és akivel már nem
először dolgozok együtt.
– A közös munka során hogyan használtátok az eredeti Herczeg-szöveget?
– Bizonyos értelemben ez egy átirat lesz: megmarad Herczeg Ferenc nyelvezetének
jellege, ám kialakul a szöveg egyfajta kortalansága. Célunk ezt a mai ember számára
átélhetővé tenni, hiszen ma már nem úgy magázódunk férfi-női viszonylatban, mint
ahogy Herczeg Ferenc magázódik; ezek korrigálásra kerültek. Viszont azok a fajta
szerelmi, szexuális indíttatású vágyak, bizonytalanságok, kétkedések, azok a
magánéleti problémák, amik ezt a darabot igazán jellemzik, mind-mind itt vannak
velünk, hiszen – a kék rókával ellentétben -nem tűntek el. Van egy klasszikus kérdése
az eredeti műnek, hogy járt-e Cecile a Török utcában. A készülő előadásnak lesz egy
új kérdése is: hogy mi, illetve ki a kék róka?
– Amikor megkapsz egy darabot, egyedül vágsz bele a munkába vagy rögtön bevonod
az alkotó-csapat tagjait?
– A darabbal kapcsolatban most egyedül kezdtem dolgozni. Minden karakternek
egyfajta háttértörténetet kellett kitalálnom, hogy számomra is megélhető legyen –
fiktív történeteket, mozgatórugókat, melyek a cselekmény irányába hajtják a
szereplőket. Miután ezeket felépítettem, filozófiai hátteret is kerestem hozzá, és így
küldtem át Zalán Tibornak, amit aztán vele a megszokott, impulzív munka követett.
Nagyon bizakodó vagyok, én ezt most szeretem és nagyon kíváncsi vagyok. A Kék
róka nagyon sokak által ismert mű, a színházaknak rendszeresen színen lévő darabja,
ilyenformán egy kicsi újdonságot fog adni az a frissítés, ami a – most már így
mondom – címszereplővel kapcsolatban felmerül.
– Kik az alkotó-csapat tagjai?
– Jeremias Bianca Imeldával sokat dolgoztam már, ez alkalommal ő a jelmezeket jegyzi,
és tanítványa, Huszár Kató dolgozik a díszletterveken. Zenei fronton Varga Bálinttal
működünk együtt – szintén sokadik közös munkánk, Mlinár Péter pedig a
mozgásokért felel. Pál szerepében Tege Antalt, Cecile szerepében Papp Barbarát,
Sándor szerepében Czitor Attilát láthatja majd a közönség; Trill bárót Csomós Lajos,
Lencsit Kiss Viktória alakítja.
– Mi lesz az előadás legerősebb érvényessége napjaink nézőjének?
– Herczeg Ferenc vígjátéknak írta a Kék rókát, reményeim szerint a vígjátéki vonulatot
egy picit megerősítettük. Ugyanakkor amiért érdemes megnézni: az életünk során
valamennyien keveredünk kísértésekbe, beteljesült szerelmekbe, vonzalmakba, vagy
az orrunk előtt történnek éppenséggel ilyenek, miközben mindig van a közelünkben
valaki – jobb esetben mi magunk -, aki nagyon morális lényként tekint a szerelmi
kapcsolatokra. A mű számos olyan kérdést vet föl, amilyen témákkal a ma embere
coach-okhoz, pszichológushoz, lelki segítőkhöz fordul. Bőven lesznek olyan szituációk
is, amikor hol az egyik szereplő, majd pár perc múlva már a másik szereplő pártjára
állunk. Végül olyan nehezen megérthető és megélhető dolgokra is látunk példát, mint
az elengedés – hogy milyen nagyvonalúan tudja valaki a társát elengedni. Persze a
nagy kérdés az, hogy miért is engedi el olyan könnyen…
Herczeg Ferenc: Kék róka című vígjátékát Herczeg T. Tamás rendezésében, Zalán Tibor
átiratában 2025. október 3-án mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház társulata a Sík Ferenc
Kamaraszínházban.
