„Ezerrel belekezdtünk az évadba” – mondta ma Seregi Zoltán igazgató. Arra utalt, hogy elkezdődött az idei évad harmadik olvasópróbája is: az előző évadban Gálfy-gyűrűt nyert Tarsoly Krisztina viszi színpadra Fekete István minden generáció által ismert művét, a Vukot. Bemutató október 11-én, a Nagyszínpadon.
„Nekem ugyan különleges kötelékem van Fekete Istvánhoz, de ha nem lenne, akkor is elmondhatnám, hogy ő egy kivételes írója a magyar irodalomnak. Ifjúságinak mondott regényei nem csak az ifjúságnak szólnak; a természetbe és az állatokba ő mindig belevetíti az emberi világot, a társadalmat, a konfliktusokat. Miközben a rókák általában negatív szereplők, nála felemelkednek” – mondta az olvasópróba kezdetén Seregi Zoltán.
A rendező, Tarsoly Krisztina hasonlóképp vélekedett: egy gyönyörű történet, amely kicsiknek és nagyoknak is szól; amelyeken nemzedékek nőttek fel; amelyből 1981-ben az egyik legismertebb magyar animációs mese készült – fogalmazott.
Nemcsak mese, hanem fejlődéstörténet is: a felnőtté válásról szól, arról, hogy mit jelent a család – mondta, hozzátéve, hogy minden állatfigura emberi tulajdonságokat hordoz magában. A karakterek bátorságra, szolidaritásra, humanizmusra tanítanak – közölte.
Mivel Fekete István nagyon szerette a természetet, Tarsoly Krisztina szeretné „valóban” az erdőbe vinni a nézőket, a „fő” díszlet ezért egy vetített erdő lesz. Ami nem természetes ebben a környezetben, az a simabőrű világa, ezért az lesz rajzolt – árulta el.
Műhelymunka a Vuk olvasópróbáján
A szereplők úgy jelennek meg a színpadon, ahogyan a gyerekek elképzelik őket, ahogy a valóságban is kinéznek. A simabőrű állatain, Nyaun, a macskán és Vahúron, a házőrzőn, valamint a két nép között álló Suton, a farkatlan rókán jelennek meg emberi kellékek: egy csokornyakkendő, egy cilinder, egy mellény – mondta a rendező.
Tarsoly Krisztina elárulta, musicalként mutatják be a darabot, de a zenei betétek elkülönülnek a történettől. „Szerintem nem természetes, hogy egy történetmesélés közben egyszer csak dalra fakad egy állat. Ezért azok egyfajta varázslatos vetítéssel fűszerezett showelemek lesznek, ami után megy tovább a történet. A háttér itt nem az erdő lesz, hanem valami teljesen más”.
Csík Csaba szerző elmondta, miközben Fekete István leírásai a környezetről gyönyörűek, ha valaki olvassa, könnyen el tudja képzelni; de a színházban ezt a díszletek és a kellékek megmutatják a nézőknek. A színpadra inkább pezsgés, élet, vicc kell. Ezért olyan bohókás, vidám, életteli mesefigurákat írtak bele a történetbe – a macskát és a mezei pockot –, amelyek beleillenek Fekete István világába.
Hozzátette, a dalok színesítik, emlékezetessé teszik a darabot. „Ha kihúznánk belőle őket, rádiójáték lenne”.
Lévai Attila, Szász Borisz, Kiss Viktória és Márki Szabina, valamint a szereposztást ismertető Seregi Zoltán direktor
Vukot Szász Borisz; Karakot Lévai Attila; Cselét, a rókalányt Kiss Viktória; Nyaut, a macskát Fehér Tímea; Cint, a mezei pockot Szabó Lajos; Sutot, a farkatlan rókát Szabó Zoltán; Vahurt, a házőrzőt Balázsi Róbert játssza. A koreográfus Bajnay Beáta lesz.
A mesemusicalt 19 éve már bemutatta a Békéscsabai Jókai Színház, akkor Seregi Zoltán volt a rendező.
A kiemelt képen: Tarsoly Krisztina rendező és Seregi Zoltán direktor
Fotó: Locskai Henriett / jokaiszinhaz.hu
