A Mindentudás Színházi Egyetemén az idei évad utolsó előadását Gyenge Zoltán egyetemi tanár tartotta Művészet és/vagy filozófia címmel április 1-jén a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az est háziasszonya Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta volt.
„Az az általános és abszolút szükséglet, amelyből a művészet ered, onnan származik, hogy az ember gondolkodó, vagyis azt, ami ő maga és ami általában létezik, önmagából magáért valóvá teszi. A természeti dolgok csupán közvetlenek s egyszeriek, viszont az ember mint szellem, megkétszerezi magát, mivel elsősorban a természeti dolgok módján létezik, de aztán éppannyira a magáért valósága szerint létezik; szemléli, elképzeli magát, gondolkodik, és csak e tevékeny magáért valóság révén szellem.” Kovács Edit ezzel a hegeli, művészet és filozófia kapcsolatára utaló idézettel vezette be az előadás témáját.
Gyenge Zoltán filozófus, író, műfordító, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, a Magyar Filozófiai Társaság elnöke először Schellingre hivatkozott, aki szerint a filozófia és a művészet között mindössze az a különbség, hogy az egyik tárgyiasul, a másik nem. A német filozófus azt mondja: adjatok tárgyiasságot a filozófiának, és művészet lesz, vonjátok el a tárgyat a művészettől, és filozófiává válik. Az előadás azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az európai kultúrában hogyan viszonyul egymáshoz művészet és filozófia. A professzor a válaszadáshoz egy filozófust (Kierkegaard), egy zeneszerzőt (Mozart) és egy filmrendezőt (Ingmar Bergman) hívott segítségül.
Mozart 1756 és 1791 között élt, német zeneszerző és zseni volt, legfontosabb operái a Figaro házassága, a Don Giovanni és A varázsfuvola. Kierkegaard (1813-1855) dán filozófus – Nietzsche mellett – a legnagyobb hatást gyakorolt a 20. századi irodalomra és filozófiára. Mozart és Kierkegaard egyaránt zaklatott, túlhevített életet élt, fiatalon halt meg, hatalmas életművet hagyott hátra.
- Az 1830-as évek Koppenhágája igazi világváros, a színházi bemutatók között játsszák Mozart operáit, a Don Giovanni lenyűgözi Kierkegaard-t. Vagy-vagy című könyvében az operáról ír elemzést, amiben leszögezi: a művészet magas szinten képes elmondani üzenetét, a zene totális élmény, az irodalom, a filozófia szavakkal próbálkozik – magyarázta Gyenge Zoltán. – Miért a Don Giovanni? Kierkegaard 1841-ben eljegyezte Regine Olsent, de egy év múlva felbontotta a jegyességet. Hogy miért tette, arra a magyarázat Don Giovanni csábítási metodikája. Kierkegaard úgy véli, házasságot senki ne kössön, mert az tönkreteszi a pillanat nagyszerűségét. Kierkegaard Az ismétlés című könyvében azt írja, hogy a szerelem olyan érzelem, amit fel kell használni alkotásra. Szerinte a „te” és az „én” a fontos, sosem a tömeg. Egzisztálni kell, innen az egzisztencializmus fogalma, az egzisztálni képes személy túlmegy az ösztönlényen.
Bergman világhírű filmje a Varázsfuvola. A svéd filmrendező Kierkegaard egyetlen igaz tanítványának vallotta magát. A dán filozófust életében sok támadás érte. Mit ajánlott valójában? Azt, hogy próbáljunk meg élni, ehhez mondott három stádiumot. Az első életstádium az esztétikai (érzelmek, szenvedély, Don Giovanni), a második az etikai (morál, törvények, unalom, házasság, munka), a harmadik a vallási, a hit stádiuma. Itt központi alak Ábrahám és Jób. Azt mondja, hogy a hit csak személyes hit lehet, tagadja az egyházat, ahhoz, hogy az ember megtalálja Istennel a kapcsolatot, nem kellenek szerinte papok. Kierkegaard ironikus, radikális kritikával illeti a tömegembert. A hit intenzitása döntő, vallás nélküli istenhit jellemzi a kutatások szerint a legnagyobb tömeget ma. Kierkegaard megkülönböztetett hitetlen kereszténységet és evangéliumi kereszténységet. Az egyház feladatát a lélekgondozásban látta – szögezte le az előadó.
Bergman filmjei megfelelnek a kierkegaard-i szemléletnek – Tükör által homályosan (1961), Úrvacsora (1963), A csend (1963). A trilógia utolsó részében azt vizsgálja, miért van Isten csendben. 1. válasz, mert nincs, 2. Van, de nincs mondanivalója a világnak. A Jelenetek egy házasságban leképezése annak, amit Kierkegaard a házasságról gondol. A Kígyótojás (1977) azt elemzi, hogyan keletkezett a fasizmus.
- Kierkegaard-nál és Bergmannál (1918-2007) közös vonás, hogy mindkettőt lelkésszé akarták nevelni, és mindkettő elmenekült egy álomvilágba – mondta a professzor. – A varázsfuvolában az esztétikai szintet Papageno és az Éj királynője jelenti, az etikait Sarastro, Tamino és Pamina, a harmadik szint a szépség, érzékenység. A Don Giovanniban az esztétikai szintet a címszereplő, az etikait a kormányzó, Donna Elvira, Don Octavio és Donna Anna képviseli.
Mozart, Kierkegaard és Bergman munkásságának összehasonlítása merész választásnak tűnt, életük, munkásságuk elemzésével Gyenge Zoltán professzor izgalmas összefüggésekre világított rá.
A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat jövőre folytatódik.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
