Rólunk írták

A Békéscsabai Jókai Színházban pénteken lesz az idei évad első bemutatója, Tamási Áron Ősvigasztalás című drámáját Béres László állítja színpadra. Misztikus, rituális, balladisztikus, nehezen megfogható színdarabról van szó, amelyet a klasszikus dramaturgia eszközeivel nem is lehet mérni, éppen ezért a rendezésben kiemelt szerepet kap a zeneiség.

Erdéyi szerző darabját erdélyi rendező állította színpadra Békéscsabán: Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét a gyergyószentmiklósi Béres László rendezi, a produkciót szeptember 8-án mutatja be a Jókai Színház.

Két bemutatóra is készül szeptemberben a Békéscsabai Jókai Színház: 8-án Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét, 15-én a Törvénytelen randevú című komédiát viszik színre. Az Ősvigasztalást Tamási Áron 1924-ben, egy kolozsvári drámapályázatra írta, ám nem nyert vele. A darabot csak ötven évvel később mutatták be. Béres László rendezi a színművet a békéscsabai teátrumban, aki az MTI-nek azt mondta, hogy a darabban az ősmagyarság eredete, az őstudás megőrzése, valamint a törvények világa kerül összeütközésbe. "Vissza a hagyományokhoz, az ősgyökerekhez, vagy haladni, beolvadni, feladni a hagyományokat? – ezeket a kérdéseket feszegeti az előadás, ugyanakkor a dráma az életbe vetett hitről is szól, és szerephez jut benne a legendás székely humor is" – fogalmazott a rendező, aki szerint az Ősvigasztalás a közös újrakezdés lehetőségét mutatja be, az őspogány, keresztény világból emel át elemeket a székely keretbe. Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg szerint misztikus, rituális, balladisztikus, nehezen megfogható színdarabról van szó, amelyet a klasszikus dramaturgia eszközeivel nem is lehet mérni. Épp ezért a rendezésben kiemelt szerepet kap a zeneiség. Béres László rendezte két éve a flamenco életérzésen alapuló Bernarda Alba házát Békéscsabán, s azt ígéri, "ahogyan a Lorca-darabban, itt is a szöveg és a táncok, a liturgiák dallamvilága keveredik, s előfordulhat, hogy a zeneiség és a képek fontosabbak lesznek a tartalomnál". Az előadást élőzene kíséri, Pribojszki Ferenc és Schäfer Szilveszter zenélnek a színpadon. A főbb szerepekben Kovács Frigyes, Szőke Pál, Liszi Melinda, Szélyes Imre, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Mészáros Mihály lesz látható. A történet szerint Csorja Ádám – öccse kérésére – ősi áldozatot celebrál, és a havasi tisztáson máglyán égeti el testvére holttestét. Amikor erre fény derül, gyilkosság vádjával törvény elé kerül, "a törvényes szokások és formák megszegéséért" tíz hónapi elzárásra ítélik. A börtön elől Gálfi Bence szökteti meg, de amikor rájönnek, hogy mindketten ugyanabba a lányba szerelmesek, Gálfi lelövi Csorját. A darabot a bérlettulajdonosok grátisz előadásként nézhetik meg. "Már hagyománnyá vált, hogy a bérletesek 5+1 előadást nézhetnek meg a teátrumban, idén Tamási művét választottuk ráadás előadásnak" – mondta Seregi Zoltán igazgató. Komikusabb hangot üt meg Maurice Hennequin és Pierre Veber Törvénytelen randevú című komédiája, amelyet az angol Robert Cogo-Fawcett rendez, aki harminc éve franciáról angol nyelvre fordította a darabot. A művet Londonban nagy sikerrel játszották. Robert Cogo-Fawcett az olvasópróbán elmondta, a darab a középosztályról és a középosztálynak szól. A háromfelvonásos mű komikumát a "mindennapok kortalan történései", a gazdagság, a korrupció, az okoskodás, a lebukások és a tévedések adják – fogalmazott. A főbb szerepeket Bartus Gyula, Benkő Géza, Czitor Attila, Fehér Tímea, Jancsik Ferenc és a közel harminc évig Németországban élő és dolgozó Holler Márta játssza. Seregi Zoltán igazgató szerint a két külföldről érkezett vendégművész "erős, új impulzust ad majd a társulatnak". Hozzátette: a "méltatlanul elfeledett darabot" most új fordításban játsszák, Farkas Jenő munkáját veszik alapul. A vígjáték az 1920-as években játszódik, nem aktualizálták, a díszletek és a jelmezek is azt a kort idézik meg – mondta Juhász Katalin díszlet- és Vesztergombi Anikó jelmeztervező. MTI