Gyulán tartott szereplőválogatást a Békéscsabai Jókai Színház csapata
Gyulai Hírlap | A Gyulai 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola épületében tartott szereplőválogatást szeptember 30-án délután a Békéscsabai Jókai Színház csapata. A mostani akció célja a Légy jó mindhalálig című előadás leendő gyermekszereplőinek felkutatása volt. A városunkban tartott meghallgatás mellett Békéscsabán, Szeghalmon, Szarvason és Orosházán tartanak idén ősszel castingokat. ► Tovább
Szarvasi szereplője is lehet a készülő musicalnek
newsag.hu | Az országos tehetségkutatókra emlékeztető külcsínnel és díszlettel várta a Békéscsabai Jókai Színház az év elején bemutatásra kerülő darabjának leendő szereplőit. A Móricz Zsigmond klasszikusából írt musicalt, a Légy jó mindhalálig című előadást 23 év után porolja le a teátrum, amelyhez két szereposztásban, összesen 34 gyerekszereplőt keres megyeszerte. ► Tovább
A tévé után a Jókai színházban tűnik fel Szorcsik Viki
BEOL | Szorcsik Viktória, a Jóban rosszban sorozat egykori Judit főnővére is szerepel a Vesztegzár a Grand Hotelben című előadásban, amit hamarosan bemutatnak a Jókai színházban. ► Tovább
Édes-szomorú búcsú a nyártól a víz felett
newsag.hu | – Vers a víz, dal a víz fölött mintájára egy búcsúműsort állítottunk össze így, Szent Mihály napjára, hiszen búcsúztatjuk a nyarat, kezdődik az ősz. Próbáltunk olyan dalokat összeállítani, sanzonokat, franciákat, magyarokat, régi kuplékat, amik egy kicsit ezt a témakört ölelik fel, olyan búcsú hangulatúak, mert egy kicsi szomorúság is van bennünk, hogy ismét elment a nyár. De azért örülünk is, mert úgy gondolom, köszönhető a közönségnek, aki kitartott mellettünk és látogatta az előadásainkat, nagyon jól sikerült ez a nyár, pedig most hosszabbak is voltunk egy-egy héttel előtte és utána. Ez most egy picit édes-szomorú búcsúzás – árulta el Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház mb. igazgatója kérdésünkre a műsor előtt. ► Tovább
Szása i Szása – a komitragédia
Sokkoló könyörtelenség követte a könnyfakasztó hahotát a teltházas premieren: Zalán Tibor Szása i Szása drámájával ünnepelte a Szegedi Nemzeti Színház a magyar dráma napját hétfőn az Agórában. A Merő Béla által rendezett darab műfaja szerint tragikomikus fantáziálás egy elsüllyedt világról. Forrás: Délmagyar Fotó: Török Erika
Együtt: érzelem és szellem
Tizenöt bemutatót tervez a 2015/2016-os színházi évadban a Békéscsabai Jókai Színház, amely az idén is megrendezi az Ádámok és Évák versenyét, a Magyar Teátrumi Gála díjátadót, és egy új kezdeményezéssel is élnek a fiatal korosztály megszólítására. Az alföldi közönség igényes évadból válogathat élményt szerző előadásokat. Seregi Zoltán megbízott igazgatónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. – Igazgató úr, színháza szeptember végén Ibsen Stúdiószínházban A szűz és a szörny című tragikomédiát mutatja be, amelyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez. Ön mit vár: a Pozsgai-mű elsősorban szellemi üzenettel, vagy inkább érzés-impulzussal zsongja be a várost? – Nem hiszek abban a mai művészeti közéletben elharapózott és tudatosan manipulált kettéválasztásban, miszerint egy színdarab, egy színielőadás vagy a szellemre vagy az érzelemre hat. Ugyanilyen a gondolkodtató vagy szórakoztató színház szembeállítása, hiszen mióta színház létezik, ez a kettő nehezen választható el egymástól. A szellemi vagy érzelmi gagyiról nem beszélek. Tehát erős érzelmi és szellem hatást várok A szűz és a szörnyeteg bemutatójától. – Katona József klasszikus nemzeti drámáját, a Bánk bánt Szabó K. István rendező modernizálja márciusban. Mitől várja, hogy ez a több szempontból is hallatlanul aktuális mű a mai élethez, a jövőformáláshoz adjon üzenetet a közönségnek? – A jövő formálás a politika dolga és nem a színházé, és az üzengetést sem szeretem a színpadon. Úgy gondolom ezek a múlt század levitézlett, haladó ideológiáinak poros esztétikai megfogalmazásai. Lásd: Brecht. A Bánk bán is és bármely klasszikus, az idő rostáját túlélt mű sokkal több annál, mint az a szelete, ami egy korban éppen aktuális, hiszen pontosan azért maradt fenn mostanáig. A Bánk bánt sem azért vesszük elő, mert aktuális – mert a remekmű mindig összességében az -, hanem azért mert a magyar kultúra része, a magyar szellemiség egyik alapműve és minden korosztálynak találkoznia kell vele a színpadon. A modernizálás nem volt részemről jó fogalmazás – visszavonom -, inkább úgy fogalmazok: mai szemmel és füllel érthető, követhető, közérthető színházi, művészi élményt szeretnénk elérni – és nemcsak a fiatalok számára – úgy, hogy Katona szellemisége és szándékai ne sérüljenek. – Fedezd föl saját kultúrád! – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Az Ön színháza hogyan ad ehhez sodróerőt akkor, amikor az ifjabb nemzedékeket próbálják a színház vonzerejébe húzni? Az európai Balassi folyamatról olvasottak nagyon szimpatikusak számomra. Úgy gondolom, hogy a globalizált világban a kultúra nemzeti, erkölcsi önazonosságot megőrző, erősítő szerepe mindennél fontosabb. Ezért a színházunk műsorterve olyan magyar és nemzetközi irodalmi, színházi értékekkel van tele, amelyek ezt a célt is szolgálják. Az egy másik kérdés, hogy a fiatalok eljönnek-e a színházba. Mikor 1980-ban a pályámat kezdtem, ugyanez volt a probléma. Miért nem járnak a fiatalok színházba? Legutóbb egy színházi konferencián kiderült, hogy az összes színházigazgató ezzel küzd : érettségi után a fiatalok döntő többsége eltűnik a színházakból. Ezt a problémát 35 éve nem sikerült megoldania a színházi szakmának. Vagy 35 éve rosszul csináljuk vagy lehet, hogy nem is nekünk kell ezt megoldani. Egyébként a fiatalok színházba járása komoly és fontos kérdés, de mi a középkorúak és az idősek számára is szeretnénk színházat csinálni, mert ők viszont járnak színházba. Forrás: Présház Portál Fotó: A-Team/Nyári Attila
Shakespeare ma is él
bajolomagazin.hu | Shakespeare kiválóan ismerte az embereket, ebből fakadt karaktereinek és mondanivalójának igazi zsenialitása. S minthogy az ember alapvetően nem változik, az angol drámaíró szavai nem veszítettek jottányit sem a súlyukból, ezt bizonyította a Jókai Színház idei első bemutatója, a Tévedések vígjátéka is. ► Tovább
Pozsgai-bemutató Békésben
"A város közönsége úgy érzi, ismét értük, nekik, ide készül egy produkció" – fogalmaz művéről a szerző. Ez lehet a siker egyik kulcsa a mai európai színházi életben. Pozsgai Zsolt A szűz és a szörny című tragikomédiáját mutatja be a békéscsabai Ibsen Stúdiószínház szeptember 21-én a szerző rendezésében. A drámaírónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. – Valamiképp mérhető, érzékelhető lehet-e az Ön számára, és fontos-e Önnek az a szellemi pezsgés, amelyet a Szűz és a szörny című tragikomédia az alföldi város társadalmában kelthet? – Miután nagyon régóta dolgozom a csabai színészekkel, és mondhatom örömmel, sok sikert megéltünk együtt, a közönség tudja, kinek a darabját látja. Volt itt olyan zenés mű, amely a századik előadás felé tart, másik, amelyik ma is téma. Tehát a közönség megismerte az írót is, nem csak címre, vagy főszereplőre vált jegyet. Valamikor az ilyen "háziszerzőség" megszokott volt, és egy-egy város közönsége már várta az írótól az újabb bemutatót. Magam még Szegeddel vagyok így, ahol évek óta rendszeresen jelen vagyok egy-egy darabbal. Tehát ha"kelthet-e szellemiségi pezsgést", ez a kérdés, azt mondom: igen. Mert a város közönsége úgy érzi, ismét értük, nekik, ide készül egy produkció. A sajtópróbán, vagy nyilvános előadáson ezért zsúfolásig megtelt a kamaraszínház. És remélem, viszik a hírt, hogy érdemes jönni. Ez a mű nem kifejezetten könnyed komédia, sőt. Bár bővelkedik komikus elemekben, meglehetősen húsba vágó történet. Ezt szokták meg, erre jönnek. A mi írónk – mondják. Nagy öröm ez számomra. – A hazai színházi közönség hogyan tehető még nyitottabbá, befogadóbbá a kortárs magyar dráma értékei iránt? – Így, ahogy az előzőekben próbáltam érzékeltetni. A színházaknak be kell hívniuk az írót, legyen a közösség része, tanulja meg a színpadtechnikát, lássa a mindennapi műszaki és művészeti munkát. Hogy aztán ezek szimbiózisában alkosson drámát. A huszadik század nagy magyar drámaíró nemzedéke állandó vendége volt a színházak belső életének. Enélkül is lehet színdarabot írni, de ezek nehezebb utat is járnak be. Tehát ha vidéken a színházak újra felismernék, hogy a saját író, írók kinevelése milyen fontos, akkor a kortárs dráma presztizse is nőhet. És születhetnének új, fontos művek. A fővárosban pedig már régi adósság egy kortárs színházi műhely, egy olyan kisebb színház, ahol élő magyar írók műveit játsszák. Ezért is vagy húsz éve harcolok, eddig sajnos eredménytelenül. Pedig egy központi szellemi műhely, egy olyan színház nélkül, amely a drámákat lefordítja a színház nyelvére, és állandó,folytonos – enélkül a kortárs dráma halálra van ítélve. Bízom benne, hogy egyszer ez is sikerül. Hogy valaki rájön, van már éppen elég bulvár műveket játszó kis színház Pesten, amelyeket az állam támogat. Az egyiknek adni kellene egy ilyen értelmes feladatot. Nem magamért mondom ezt, a műveimet – hála Istennek – keresik, szeretném már látni az új nemzedéket, akiknek át tudjuk adni azt, amit mi összehordtunk. De egyelőre üres a horizont Ön, akinek műveit Bostontól Szkopjén át az indiai Goal nemzetközi filmfesztiválig a földgolyó sok pontján bemutatták, hogyan látja: az európai Balassi-folyamat – melynek jelmondata Fedezd föl saját kultúrád – miként érheti el sodrásával az ifjabb nemzedékeket? – Az ifjabb nemzedékkel jó a kapcsolatom, a huszonévesekkel kapcsolatban optimista vagyok. Úgy látom, kezd felnőni egy olyan generáció, amely már nem dől be az értéket hazudó értéktelenségnek. A piaci kultúrának és a professzionalista művészetet imitáló dilettantizmusnak. Amely nemzedéket már nem érdekel a kereskedelmi tévék bugyuta baromság-halmaza – valami újat, értékeset keres. Nem is lehet másként. Ahogy a természet meg tudja újítani magát, ez a terület is képes lesz erre. Legutóbb nagy öröm ért, Marosvásárhelyre mentem bemutatóra, és az ottani magyar színházi egyetemen behívtak vizsgaelőadásokra, melyek az én színműveim voltak. Több is. Nem tudtam róla. De az, hogy érdek nélkül nekiállnak tizenévesek, egyetemisták színpadra vinni a műveket, ez nagyon jólesik, és bizakodással tölt el. A magyar színházaknak oda kell figyelniük erre az új nemzedékre, és akik drámaírással, színházi műfajjal akarnak foglalkozni, azokat haladéktalanul a színházba kell csábítani, hogy tanuljon, tapasztaljon, éljen. És ha fiatal ír drámát, és bemutatják, azt a hasonló korúak is meg fogják nézi. Legalábbis így gondolom. Forrás: Présház Portál Fotó: MTI
Eljutni a közönséghez
magyaridok.hu | Seregi Zoltán rendező, korábbi igazgatóhelyettes lett a Békéscsabai Jókai Színház megbízott igazgatója, miután Fekete Péter augusztustól a Magyar Cirkusz és Varieté élére távozott. Az új direktor sokak számára egészen régről ismerős lehet: 1966-ban – gyermekszínészként – a Tüskevár című filmsorozatban ő alakította Tutajost. ► Tovább
Tragikomédiával ünneplik a magyar dráma napját
BEOL | Pozsgai Zsolt A szűz és a szörny című tragikomédiájának bemutatásával ünnepli a Békéscsabai Jókai Színház a magyar dráma napját hétfőn. ► Tovább
A Tévedések vígjátékával nyitott a Jókai Színház
szarvasihet | Szombat este William Shakespeare: Tévedések vígjátéka díszbemutatójával indította el a 2015/2016-os évad bemutatóinak sorát a Békéscsabai Jókai Színház. Szenes János írása. ► Tovább
Merő Béla: Ez a Szásák és Bélák világa
szegedma | A magyar dráma napján mutatják be Zalán Tibor és Merő Béla tragikomikus fantáziálását, a Szása i Szását. A szegedi teátrum ősbemutatója ezúttal stúdiószínházi körülmények közé költözik. A rendezővel az íróberkekben tabuként kezelt rendszerváltásról beszélgettünk. ► Tovább
A Herceg, a Köcsög, a szépség, no és a bárénekes
hir6.hu | Remekbeszabott kamaradarabbal debütál hétfőn a békéscsabai Ibsen Stúdiószínházban a Jókai Színház új dolgozata. A Pozsgai Zsolt által jegyzett és dirigált A szűz és a szörny tragikomédia egyenesen a ’90-es évekbeli főváros poklába vagy mennyországába (szereplői nézőpont kérdése) szállítja a nézőket. De vajon ki a bárénekes? – lejjebb kiderül. ► Tovább
Díszvendégként a Jókai Színházban
newsag.hu | Szombaton este a Békéscsabai Jókai Színház William Shakespeare Tévedések vígjátéka című előadása díszbemutatóján sok szarvasi kapott helyet a nézők között. ►Tovább
Aranydiplomát kapott Magdi anyus
BEOL | A fővárosi Színház- és Filmművészeti Egyetem nemrég megrendezett tanévnyitó ünnepségén a Békéscsabai Jókai Színházhoz sok szállal kötődő két művész, Dariday Róbert gyémánt-, Fodor Zsóka pedig aranydiplomát vehetett át. ►Tovább
