Színházról és társművészeteiről, tudományról – egyszóval a világról szólnak a Békéscsabai Jókai Színházban a Mindentudás Színházi Egyetemének előadásai csaknem egy évtizede. A sorozat megálmodójával és motorjával, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgettünk. Kilenc éve lehet részese a közönség a Békéscsabai Jókai Színházban egy különleges előadás-sorozatnak, a Mindentudás Színházi Egyetemének. Úgy tudom, hasonló kezdeményezés nem született Magyarországon. Mi hívta életre az előadás-sorozatot? – Nincs másutt ilyen rendezvénysorozat. Minden színház kísérletet tesz arra, hogy kicsit közelebb hozza a nézőkhöz az előadásait. Kilenc évvel ezelőtt indult a Mindentudás Színházi Egyeteme, avval a céllal, hogy kapcsolódjon az évados repertoárhoz, de ne csak háttérinformációt adjon, hanem nagyobb spektrumban mutassa be azokat a témákat, amiket egy-egy előadás érint – de az estek önmagukban is értelmezhetők. – Nem csak ötletgazdája, háziasszonya is vagy a beszélgetéseknek, néha nem csak egy, hanem több vendéggel is folytatsz eszmecserét a színpadon. Nem csupán színművész, esztéta is vagy – hozzásegített ez a sorozat elindításához? -Az egyetem elvégzése után kezdtem gondolkodni, hogy az ott kapott tudás mennyire  hasznomra van, innen jött az ötlet, hogy hátha másnak is előnyére válna. Ugyanakkor meg is rémített, mert ezek magasröptű előadások – tudnak-e vajon az előadók úgy beszélni, hogy az mindenki számára érthető legyen? Rendkívül örültem neki, hogy van erre Békéscsabán fogadókészség. – Hogyan áll össze egy-egy évad? – Nyáron a repertoár ismeretében megkeresem az előadókat, Seregi Zoltán igazgató úrral egyeztetünk, így áll össze ez az októbertől áprilisig tartó hét alkalom, minden hónap első hétfőjén 18 órakor várjuk a közönséget. – Mi a szervezőereje a sorozatnak? Látva a témákat, sokszínű a kínálat: a Bibliáról, Tamási Áronról, magyarságkutatásról fognak beszélni az előadók, várjuk Gyenge Zoltán professzort, hogy az egzisztencializmust hozza hozzánk közelebb, de szó lesz a Händel  Rinaldójáról, Drakuláról és Móricz Zsigmondról is. Csak a repertoár az iránytű, vagy engeded, hogy az érdeklődésed, kíváncsiságod vezessen? – A műsorterv is inspirál. Októberben Földváry Miklóst várjuk, aki Mi nekünk a Biblia? címmel fog előadást tartani. Ez nyilvánvalóan kapcsolódik A Megfeszítetthez, de nem a produkcióról beszél, hanem arról beszél majd, mennyire meghatározza a gondolkodásunkat, a szóhasználatunkat ez a szent könyv. Nem kifejezetten A Megfeszítetthez, hanem azon műalkotások értelmezéséhez segít hozzá, amelyek tárgyukat a Bibliából veszik. – Könyvet is kiadtatok a sorozatról. – Az első kötet 2017-ben jelent meg, szerkesztés alatt van a második. Pályáztunk, és reméljük, sikerrel járunk, és indulhat a nyomdai munka. – Kiket mozgat meg az eseménysorozat? Alakult egy közösség, vagy inkább az aktuális téma vonzza be a látogatókat? – Kialakult egy törzsközönség, ismerős arcokat látok, és öröm, hogy beülnek egy fárasztó munkanap után. Színházba járó emberek, a végén váltunk pár mondatot, van, akiről többet is tudok. Eddig így volt… A pandémia miatt sok minden változik-változott, aggódom is, hogy a közönség elmaradhat. A színház minden egészségbiztonsági előírást betart, mi mindent megteszünk – remélem, az érdeklődők ide is eljönnek! (Szilágyiné Szabó Ágnes)    

A Békéscsabai Jókai Színház, a Körös Irodalmi Társaság és a Bárka szerkesztősége szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2020. október 7. (szerda) 18.00 órára, a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójába, Barnás Ferenc Életünk végéig című regényének bemutatójára. Miközben lélegzet-visszafojtva követjük a tizenegy tagú család drámáját, a mai Magyarország politikailag és kulturálisan megosztott világa is kirajzolódik előttünk. Az Életünk végéig könyörtelen szembenézés döntéseink és tetteink következményeivel. E felkavaró regény nemcsak szeretetteljes részvéttel, de humorral is ábrázolja az esendőségükben is rokonszenves szereplőket. Lehet, hogy a legmélyebb fájdalmaikra mégis van ellenszer? Az Aegon-díjas, az utóbbi években Jakartában élő szerző beszélgetőtársa dr. Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője lesz.  

Földváry Miklós István, egyetemi adjunktus előadása: Mi nekünk a Biblia? Nyelvhasználat, gondolkodás és a "nagy elbeszélés" címmel, a Sík Ferenc Kamaraszínházban október 5-én, hétfőn 18 órakor. Kersztények és zsidók számára a Biblia isteni kinyilatkoztatás, de még ők is felekezetenként, irányzatonként különközőképpen viszonyulnak a szent szöveghez. A bibliai korpuszon belül is eltér, hogy mely könyvek vagy szakaszok milyen jelentőségre tesznek szert a vallási életben és gondolkodásban. Sőt, a Biblia hatása nem korlátozódik azokra, akik kinyilatkoztatott szövegnek tartják: átjárta a világi társadalom nyelv- és szimbólumhasználatát, ezáltal gondolkodását és életstílusát is. Az előadás azokat a létmódokat mutatja be, amelyekben a Biblia mindmáig él és hat, föltárva a párhuzamokat, amelyek más nagy, mintaadó elbeszélésekkel rokonítják az ókori mitológiáktól a kortárs televíziós sorozatokig. Beszélgetőtársa az előadássorozat házigazdája, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész lesz. Belépőjegyek ingyen igényelhetők a színház jegyirodájában.

Jancsik Ferenc negyvenedik évadát tölti Békéscsabán. Jancsik Ferencet, a Békéscsabai Jókai Színház színművészét köszöntötte Seregi Zoltán igazgató úr abból az alkalomból, hogy negyvenedik évadát tölti teátrumunkban. Jancsik Ferenc 1977-től 1980-ig játszott a Jókai Színházban, majd egy évre Miskolcra szerződött, később visszatért a viharsarki megyeszékhelyre. 1986-tól 1988-ig Budapesten lépett fel, ám azóta folyamatosan teátrumunk művésze. Tíz évig oktatott színészmesterséget a Színitanházban, támogatva a következő generáció tanulmányait. Emlékezetes szerepeket játszott teátrumunkban (a Bánk bán Tiborca, számos Ibsen-darab hőse), igazgató úr szavai szerint bámulatos aktivitású színészként tartjuk számon. További pályájához jó egészséget kívánunk!   

Újabb öt évre, a 2021-2025 közötti időszakra Seregi Zoltánt bízta meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Jókai Színház irányításával. A régi-új direktort kérdeztük. – Kihívó nélkül, egyetlen pályázóként nyerte el az újabb öt éves megbízatást. Könnyebb volt így, vagy éppen inspirálóak lettek volna az „ellenfelek”? – Erre nehéz válaszolni. Természetesen könnyebb volt, ám nem lett volna haszontalan, ha más is pályázik. Több vélemény ütköztetéséből új impulzusokat nyer az ember. Továbbra is nyitott vagyok az új ötletekre, innovációra. -Milyen új elemek kerültek a pályázatába? – Három nagy célkitűzés, ami eddig nem szerepelt: a Jókai Színház tánctagozatának megteremtése, a színház felújításának „kilobbizása”, és – amennyiben a fenntartó is egyetért – a gazdasági társasággá válás. Szeretném a társulatot is fejleszteni, még szélesebb közönségréteget bevonzani, folytatni a magyar sikerdarabokra épülő műsortervet – természetesen nem elhanyagolva a sikeres külföldi darabokat sem. Továbbra is célom a megyeszékhely környékének megszólítása is. – Azt nyilatkozta: „Mindent lehet jobban csinálni.” Pontosan mit értsünk ezalatt? -A színházban rengeteg szubjektív elem van. Ha jobb az előadás, nagyobb a siker, több a néző. -Több vendégelőadást, a Városházi esték újraélesztését kérték Öntől. Vannak-e erre vonatkozó tervei? -Idén elmaradt a Városházi esték, amit nagyon szeretnek a békéscsabai polgárok. Tavaly új színpad készült, jövőre statikailag korszerűbb nézőteret szeretnénk kialakítani, és minél inkább megtölteni, természetesen sikeres darabokkal. Nem tudom, milyen lesz a vírushelyzet jövőre, de nehezen jönnek vissza, akik az idén elmaradnak. Nem egyszerű dolog megfelelő darabokat találni: azokból az előadásokból meríthetünk, amelyek az országban létrejönnek. Nagyon egyszerű a színpadtechnikánk: csak egy helyszínen játszódó, visszafogott díszlettel rendelkező színműveket tudunk befogadni. Problémát okoz az esőnap hiánya is: ez Békéscsabán valamiért nem alakult ki. Ha délután kettőkor úgy látjuk, hogy az időjárás közbeszólhat, akkor az előadást át kell telepíteni a Csabagyöngyébe. Sok nehézséggel nézünk szembe, de azon vagyunk, hogy a problémákat megoldjuk, és a békéscsabai közönségnek nyáron is örömöt és szórakozást tudjunk nyújtani.  -Milyen lehetőségeket lát maga előtt a fejlesztések terén? – Pillanatnyilag a színpadtechnika igényli a legnagyobb figyelmet. Microport-problémáink vannak, az épületeink folyamatos karbantartást igényelnek. Fűtésrendszert kell cserélni, hiszen mindkét játszóhelyünket fel kell fűteni.   – Ha jól tudom, a fenntartó operával és balettel szeretné színesíteni a színház repertoárját. -Minél szélesebb repertoárt szeretnénk, operát, balettet is játszani, hívni. Nagyon boldog lennék, ha lenne erre közönség Békéscsabán, és ezen műfajok rajongóit is a színházunkban tudhatnánk. – A CsabaParkban stand up comedyt, egyszemélyes darabokat játszanak. – Csányi Sándort mi hívtuk meg elsőként tavaly. A stand up nem színházi műfaj, ha van lehetőség megnézni a CsabaParkban, annak mi csak örülünk. Elsősorban a saját műsortervünket akarjuk játszani, a saját társulatunkkal.    – Felmerült, hogy a díszbemutatók túlságosan messze vannak időben a premierektől. – A díszbemutatót szponzorok szokták fizetni. Aki megvette az előadást, az kikötötte az időpontot. A színházi emberek tudják, hogy egy darab az ötödik-hatodik előadásra érik be, tehát ha azt követi a díszbemutató, már egy kiérlelt darabot lát a néző. Ám ha az az igény, akkor a díszbemutató visszakerül egy korábbi időpontra. (Szilágyiné Szabó Ágnes)  

Dariday Róbert színművész pénteken, A Megfeszített bemutatóján vehette át a Színház- és Filmművészeti Egyetem vasdiplomáját. Keveseknek adatik meg, hogy már a darab bemutatása előtt vastapssal fogadja a közönség. Az 1928-ban született művész mikrofon nélkül, csengő hangon köszönte meg a nézők szeretetét és azt, hogy Felkai Eszter után ő a második, akit teátrumunk Örökös tagjai közé választottunk. – Milyen események határozták meg ezt a rendkívül színes pályát? Hogyan lett Önből színész? – Eleve nem szerettem volna színész lenni, de valahogy megtalált a pálya. Hadifogság után kerültem a főiskolára, már hallgatóként játszottam filmben is, Tolnai Klárikával az Egy asszony elindul-ban, 1949-ben. Az évfolyamunk 92 fővel indult, de csak tizenöten kaptunk diplomát. A tanári karból már senki nincs az élők sorában, és az évfolyamtársak közül is én vagyok az utolsó. A legendás Horváth Árpád Színészkollégiumban éltem, olyan emberekkel, akik meghatározták a későbbi évtizedek magyar színészetét: Psota Irénnel, Jancsó Miklóssal, Buss Gyulával… – Hogyan emlékszik vissza a békéscsabai évekre? -A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Pécsre kerültem, a Nemzetibe, a helyi rádió rendezője, szavalója voltam. Egy alkalommal Avar István helyett ugrottam be a Liliomfiba, reggel kaptam meg a 48 oldalas szöveget… Onnan Egerbe kerültem, később Lendvay Miklós, a Miskolci Nemzeti Színház direktora foglalkoztatott. Keczel András békéscsabai igazgató hívott vendégszereplésre, így kerültem Békéscsabára. Gálfy László megbetegedett, és a Viktória című musicalbe kellett beugranom a nagykövet szerepébe. Keczel András aztán kimondta a varázsszót: „Szükség van rád!” Dariday Róbert egy vaskos kötetet is megmutatott, amelyet Pályám emlékei címmel írt, s többek között egy húszoldalas tanulmányt is tartalmaz Lehotay Árpádról. Fényképek színesítik a sok évtizedes visszaemlékezést, a kéziratot a család köttette be ajándékképpen. A színművész nem szeretné kiadatni, mert a könyv szubjektív. – Szerette az énekes szerepeket? – Miskolcon a Boccaccióban, a Mária főhadnagyban énekeltem. – Írt, rendezett, kis túlzással azt mondhatjuk, a színház összes műfajában játszott. – Zsenikkel játszottam együtt! Már elsőéves koromban az akkori régi Nemzeti Színházban játszottam a Bánk bánban, később énekes szerepekben is. – Volt kedvenc szerepe? – Ó, még az ősidőkben… a Pécsi Nemzeti Színházban az első szerepem a Végrendelet volt, Vas Évával játszottuk a főszerepet. Utána jöttek a Csehovok, a modern orosz szerzők… – A Jókai Színházban mi volt a legkedvesebb szerepe? – A Légy jó mindhalálig Pósalaky bácsija. De minden szerepemet szerettem. Társulatunk szeretettel gratulál Dariday Róbert vasdiplomájához, s kíván hosszú, boldog, egészségben eltöltött éveket! (Szilágyiné Szabó Ágnes)

Új edzőterem szolgálja a színház munkatársait. Pályázati forrásból, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg az a munka, melynek eredményeképp a mai napon színházunk művészei új edzőtermet vehettek birtokba egy mára funkcióját vesztett helyiségben. Az erőnlétet, állóképességet növelő gépekkel gazdagon felszerelt terem hozzájárul ahhoz, hogy a teátrum dolgozói, művészei megőrizzék jó kondíciójukat, elősegíti a jó közérzet fenntartását. Bízunk benne, hogy az új közösségi helyiség elnyeri a társulat és a munkatársak tetszését!

Újabb öt évig Seregi Zoltán a Jókai Színház igazgatója. Újabb öt évre, a 2021-2025 között tartó időszakra Seregi Zoltánt bízta meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Békéscsabai Jókai Színház irányításával. Igazgató úr 2016 óta vezeti a teátrumot, így ismételt megbízatása igazolja az elmúlt fél évtized szakmai munkáját, illetve garancia a következő időszak nézőbarát, sokszínű bemutatóira. Teátrumunk társulata és munkatársai szeretettel gratulálnak a régiúj direktornak!