Koltay Gábor rendezésében pénteken mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban a Megfeszített című rockoperát. A közismert bibliai történetet feldolgozó grandiózus színházi előadásban több mint 70 színész, énekes és táncos lép fel. Ezzel válik teljessé az előző évad lezárása, a bemutatót ugyanis a koronavírus-járvány miatt kellett májusról őszre tolni – közölte korábban az MTI-vel Seregi Zoltán igazgató.     Koltay Gábor, a darab Balázs Béla-díjas rendezője a próbák kezdetén azt mondta, hogy az előadással szeretné a bibliai történet parafrázisát elhozni a mába, és felhívni a figyelmet az örök értékek fontosságára.     A legfontosabb bibliai értékek kivesztek az életünkből a 20. század történései után. Pedig soha nem lesz szebb a világ, ha nem térünk vissza ezekhez az értékekhez – idézte a színház honlapja a rendezőt.     Ezt az üzenetet akarták átadni zeneszerző testvérével, Koltay Gergellyel, amikor a 2000. évi Milleniumra készülődve megírták a darabot – magyarázta.     A darab ősbemutatója 2000-ben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt, 2006-ban előadták Csíksomlyón.     A Megfeszített egy mai világunkba transzponált bibliai történetet mesél el. A Jónak és a Rossznak a küzdelmén keresztül arra keresi a választ, hogy korunkban milyen emberi szándékok, morális értékek állíthatók szembe az emberiség szellemi, erkölcsi romlását célzó folyamatokkal. A mű és az előadás felhívja a figyelmet arra, hogy egy gyökereit, identitását veszített nemzet csak akkor képes magára eszmélni, csak akkor tud szebb és jobb világot teremteni, ha visszatalál az eredendő értékekhez – írja ajánlásában a teátrum.     Az Üdvözlégy Mária ima zenéjét Szűts István szerezte. A zenefelvételt a Kormorán együttes készítette.     A békési megyeszékhelyen a Mester figuráját kettős szereposztásban Varga Miklós, illetve Bedőcs Imre játssza. Varga Miklós a színházi portálnak nyilatkozva szerepéről azt mondta: "függetlenül attól, hogy ma milyen társadalomban élünk, azok a közösségek maradtak meg, amelyek erkölcsi normái között a szeretet az első helyen szerepelt. Ez a történelem egyik legnagyobb tanulsága".     A Vezért Katkó Ferenc, az Árulót Csomós Lajos, a Lányt Csonka Dóra játssza. Az előadásban közreműködnek a békéscsabai Színitanházban tavaly végzett fiatalok és a Viharsarok Táncszínház művészei. A darab koreográfusa ifj. Mlinár Pál. A díszletet Igaz-Juhász Katalin, a jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezte.     A Békéscsabai Jókai Színházban szombaton a darabhoz kapcsolódó kiállítás is nyílik. Pintér Lajos Zoltán Dunaújvárosban élő alkotóművész Jézust, a tolvajt, a prédikátort, a milliárdos latort, a zsoldosokat és az anyát ábrázoló, A felajánlás kapuja elnevezésű bronz domborművét mutatják be. Pintér Lajos Zoltán főbb művei között szerepel Krisztus életnagyságú bronzszobra, valamint a Felajánlás bronz templomkapu – tájékoztatta a teátrum az MTI-t. MTI

A Biblia nemcsak több száz millió keresztény szent könyve: remekmű, mely az egész emberiség szellemi kenyere. S mint minden remekmű, minden korban és időben szól a múltról, a jelenről, a jövőről. A bibliai ihletésű színpadi játékban a Vezérrel az Aranyborjú ünnepét ünnepli a nép. Őt istenítik, de mivel a világban nem juthat mindenkinek egyformán Mammon kegyeiből, a szegényeknek és elnyomottaknak, kisemmizetteknek és meghurcoltaknak a Vezér a „szert” kínálja pótszerül, melynek fogyasztása elcsendesíti a bánatot, feledést hoz a kínra, reményt a reménytelenségbe, gyógyírt a sebekre. Vele száll szembe a tanítványaival érkező Mester, aki a szeretet hatalmát szegezi szembe Mammon hatalmával, az életet teremtő testvériséget és megbékélést kínálja az embert roncsoló szer helyett. Az eksztázissá fokozódó ünnep csúcspontja az emberáldozat Mammon oltárán. Ám a Mester csodát tesz: a Vezér nem tudja megölni a kiszemelt áldozatot, fogdmegjei sóbálvánnyá változnak. A Vezérnek le kell győznie a Mestert, hogy uralkodhasson a világon, de erre egymaga nem képes. Ágyasa, a Lány bevallja neki, hogy ismer valakit a Mester tanítványai közül: az Árulót, aki önnön testvérbátyjaként megerőszakolta őt kislány korában. Ezután lett a szer rabja. A Vezér megzsarolja az Árulót, hogy leleplezi. Az Áruló lelke mélyén a Mester helyére tör, ám ő is tudja, hogy erre képtelen. Kapóra jön hát az ajánlat. A Mester tanítványai körében legyőzhetetlen, ám ő tudja, mikor lesz egyedül, s akkor a kezükre adja. A Lány találkozik a Mesterrel, s megszereti. A Mester válasza: ő nem azért jött a világra, hogy csak egy embert szeressen. Neki az egész emberiséget kell szeretnie, hogy megválthassa, mert nincs más megváltás, mint a szeretet. A Lány megtér a Mester hitére, s leleplezi az Árulót. A Mester az utolsó vacsorán elbúcsúzik tanítványaitól, és rájuk bízza, hogy vessék el a szeretet magvát szerte a világon. Búcsúzásul mindnyájuknak megbocsátja bűneiket, az Árulónak is, mert minden ember gyarló, s ha nem lesz úr a megbocsátás, ember az ember torkát vágja el. Az Áruló rádöbben, hogy árulása felesleges volt, de már késő.  Az Olajfák hegyének magányában a Mester Atyjához szól, aki a Földre küldte, hogy elvegye a világ bűneit. Rettegve várja a kínok kínjait, a halált. Szeretne boldogan élni, ám tudja, hogy nem teheti, mert az emberiség nem boldog, meg kell váltania. Így hát belenyugszik a megváltozhatatlanba: Atyám, legyen meg a te akaratod.  A rabul ejtett Mestert kegyetlenül megkínozzák a piactéren. Az Áruló nem tudja elviselni tette következményeit: megöli magát. A Vezér ujjong, mert győzött. Csak hiszed, vágja a szemébe a Lány. A Rossz sohasem győzheti le a Jót, a hazugság az igazságot. A Mestert keresztre feszítik. A Mester keresztfája előtt tisztelegnek a magyar történelem nagyjai, akik a Jót képviselték, s ezért az életüket áldozták. A Megfeszített című magyar rockopera ősbemutatója a magyar államiság ezredik évfordulóján, 2000 augusztusában volt a budapesti Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadásról televíziós felvétel készült, amelyet a Magyar Televízió 2000 karácsonyán sugárzott. 2005. július 2-án 200 ezer ember előtt került sor a produkció erdélyi ősbemutatójára, a Csíkszereda melletti csíksomlyói hegyoldalon a hármasoltár előtt felállított szabadtéri díszletrendszerben.  

Varga Miklóssal, A Megfeszített főszereplőjével beszélgettünk. – Az Ön hangján szól a fejünkben az István, a király, és húsz éve hallhatjuk a Mester szerepében is. Sok-sok tapasztalattal rendelkezik előadóművészként, hogy látja, miben más, miben új ez a békéscsabai Megfeszített? – Nem mondanám, hogy új. A beszélgetésünk előtti percekben is ezt az előadást néztem. A Margitszigeten és Csíksomlyón is játszottuk, játszottam, most ismét részese lehetek a darabnak. Pályafutásom egyik legszebb szerepeként tartom számon. Sokan kötik hozzám az István, a királyt, de érzelmileg a Mester érint meg igazán. – Nemrégiben komoly hangszálproblémája volt, a rajongói aggódtak az egészségéért. Nem tűnik merész lépésnek ilyen mértékű terhelés, a mi kilenc előadásunk és a többi fellépés? – Az hála Istennek a múlté! Tavaly novemberben történt: túlterhelt a színház, a koncertek, a szervezetem pedig jelzett. A hangszál egy nagyon vékony izom, kiderült, hogy bevérzett. Három hónapos pauza következett, sem énekelni, sem beszélni nem szabadott, de ezzel elkerülhettem a nagyobb bajt, a műtétet. Márciusban vadonatúj CD-t énekeltem fel, a zenész kollégák azt mondták, hogy soha olyan jól nem szólt a hangom. – A rockopera nagyon fiatal műfaj. Mit gondol, alkalmas arra, hogy a fiatalok történelmi és erkölcsi nevelését kiegészítsük vele? – A rockopera a rockzenére épül, a XX. és XXI. század legerőteljesebb kifejezőeszköze, szerintem minden fiatalt megfog. Ennek segítségével lehet az ifjúságot nevelni, befolyásolni. – Hallottam olyasmiről, hogy a tanulóknak történelem órán az István, a király alapján mutatták be első uralkodónk trónra lépésének válságos pillanatait. – A gyerekeim hazahozták a történelemkönyvüket, amiben ott volt a fényképem az István, a királyból. (nevet) – Kiveszi a részét a koronavírus elleni védekezésből, mértékletességre figyelmeztet, óva int. Ön szerint biztonságos egy színházi előadás? – Nagyon fegyelmezettnek kell lennünk, hogy a még nagyobb bajt elkerüljük. Szeptember 25-én lesz A Megfeszített bemutatója a Jókai Színházban. Okkal-móddal tart tőle az ember, hogy be tudjuk-e mutatni a darabot. Márciushoz képest nagyon sokat tapasztaltunk. Ha az előadáson mindenki komolyan veszi a védekezést, felveszi a maszkot, akkor szerintem meg tudjuk tartani az előadásokat. – Milyen dalokat, friss szerzeményeket hallhatunk a közeljövőben Öntől? – Szeptember 15-én jön ki a vadonatúj albumom Ébredés (száz év magány után) címmel, a trianoni évfordulóhoz kapcsolódva. Ezek a dalok nem a nemzeti sérelmeinkről szólnak, hanem a helytállásról: bár szerettek volna eltüntetni bennünket, mégis itt vagyunk, a magyar nemzet életképes, helye a van a Kárpát-medencében. Ezért születtek a pozitív hangulatú dalok, mert itt van a helyünk.                                                                                                                                               (Szilágyiné Szabó Ágnes)    

A Mester szerepében Varga Miklós. A darab ihletett módon szólt a kétezer éves keresztény tanítás változatlan érvényességéről, időszerűségéről is. Ismeretes, hogy Koltay Gáborral – és A Megfeszített szerzőjével, Koltay Gergellyel – közel négy évtizede számos nagysikerű produkcióban dolgoztunk együtt, s ez a rockopera kiemelkedő állomása közös munkáinknak. A Mester alakja és az általa képviselt gondolatok, az ő tanítása különösen közel állnak hozzám, hiszen római katolikus vagyok, s hívő embernek tartom magam. Meggyőződéssel vallom, hogy a szeretet olyan emberi szükségszerűség, ami nélkül nem lehet értelmes életet élni. Függetlenül attól, hogy ma milyen társadalomban élünk, azok a közösségek maradtak meg, amelyek erkölcsi normái között a szeretet az első helyen szerepelt. Ez a történelem egyik legnagyobb tanulsága.    

Koltay Gergely Kossuth-díjas zeneszerző gondolatai. A 2000. évi Milleniumra készülődvén gondolataimban minduntalan összerímelt a kétezer éves kereszténység, s az ezeréves magyar állam példázatossága. Úgy éreztem, Krisztus megfeszítésének története nagyon is jelenkori történet, hiszen a Jónak és a Rossznak a küzdelme, változatos formákat öltve nap, mint nap zajlik körülöttünk a világban. Ilyen értelemben a bibliai történet bemutatásán keresztül érvényesen lehet szólni a magyarság megfeszítéséről is, megidézve történelmünk mártír hőseit. Inspirálólag hatott rám Tóth Sándor katolikus költő Magyar Passió színpadi műve, s mindenekelőtt a Biblia, amelyből sok eredeti szöveget emeltem át. A korábbi rockoperáinkhoz hasonlóan A Megfeszített is a Kormorán több mint negyven éve kialakított, s úgy vélem, karakterisztikus zenei nyelvén szól. Ez felöleli egyrészt a közép- és kelet-európai népzene elemeit, de beleépül a szimfonikus és rockzenei hangzásvilág is. A kihívást ez alkalommal a bibliai téma jelentette, s ehhez kapcsolódóan például olyan, első hallásra talán „szentségtörőnek” tűnő vállalkozás, mint a Miatyánk vagy az Üdvözlégy Mária imádságok megzenésítése, amelyek legnagyobb örömünkre megérintették a közönséget. A produkció eddigi sikere számomra egyértelműen azt bizonyítja, hogy ebben az értékveszített világban az emberekben mind nagyobb az igény az erkölcsi megújulásra. S mind többeket érint meg a Mester tanítása: „Csak a szeretetből építhetsz jövőt.”