A Békéscsabai Jókai Színház – mint minden évben – most is ünnepi ajánlatával várja szórakozni vágyó közönségét, és a meghitt ünneplés mellé ajándékként kulturális élményt, szép, emlékezetes színházi előadásokat kínál minden korosztálynak. Az Adni öröm! Színházat karácsonyra! csomagból jegyek válthatók különböző, repertoáron szereplő előadásokra, az érdeklődők az ünnep emelkedett hangulatához illő vagy éppen könnyed szórakoztató darabok közül válogathatnak. A következő előadások szerepelnek a színház karácsonyi kínálatában: Egri Csillagok, Aladdin, Rigócsőr királyfi, C’est la vie, Két összeillő ember, A vörös postakocsi, Madárka, Szerelem, ó!, Bob herceg, Tizenhárom almafa, A megfeszített, A szív hídjai. A színházjegy mellé kulisszajárás, a Művész Kávéház ajándékutalványa vagy 1 éves előfizetés választható a Magyar Teátrum című lapra és a Bárka folyóiratra. A három lehetőség közül bármelyik mellett dönt a vásárló, kedvenc színészeiről dedikált fotót és az ünnephez illő díszcsomagolást kap ajándékba.   Ezen kívül szerepel a színház karácsonyi kínálatában ajándékutalvány és szabadbérlet is. Ha a vásárlás összege meghaladja a 10 000 forintot, akkor extra ajándékkal kedveskedik a színház a vásárlónak. A „Lepd meg Anyuékat színházzal!” speciális ajánlat a 10-18 éves diákokat szólítja meg, hogy ajándékozzanak szüleiknek karácsonyra színházi csomagot, a fiatalok vásárláskor a diákigazolvány felmutatásával 20 százalékos kedvezményben részesülnek. A karácsonyi csomagok 2019. december 20-áig állíthatók össze a Jókai Színház jegyirodájában. További információ: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. Telefon: 06 (66) 519-550 E-mail: szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu www.facebook.com/jokaiszinhaz www.jokaiszinhaz.hu

A Mindentudás Színházi Egyetemén december 2-án, hétfőn 18 órától a Sík Ferenc Kamaraszínházban Darvay Nagy Adrienne hamletológus a Liliomról, Molnár Ferenc Hamletjéről tart előadást. A műsorvezető Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, esztéta. Aki hallotta a színháztörténész eddigi elemzéseit, annak nem okoz meglepetést, hogy Molnár Ferenc világszerte népszerű színművét is a Hamlet tükrén keresztül szemléli. S arra világít rá, mi köze lehet a 110 éves darabnak a 420 esztendős világdrámához, „az elcsapott városligeti kikiáltónak a dán királyfihoz, Liliom hazatérő lelkének az öreg Hamlet király szelleméhez”. „Hamletomán Te(a)tralógiám” harmadik része, a Szereptudásra vagy rögtönzésre – Demeter András a s(z)ínen 2016-os békéscsabai könyvbemutatója után, Niedzielsky Katalin nagyon találóan a „Hamlet az egész világ” címet adta a beszámolójának. Nem véletlenül. Ugyanis Kovács Edit kedves meghívásának eleget téve, jó másfél hónappal korábban, a magyar „nemzeti tragédia” készülő premiere előtt már megelőlegezhettem a hamletológus látásmód lényegét a Mindentudás Színházi Egyetemén is – írja Darvay Nagy Adrienne. – (Egyébként az idén szeptemberben megjelent negyedik kötet, Nem örök e világ – Bánk bán, a magyar Hamlet címmel, bő terjedelemben, részletekbe menően elemzi a Jókai Színház kitűnő Katona-előadását.) A következő évben a Macskajáték Orbánnéja sem kerülhette el, hogy valamiképp ne kapcsolódjék Shakespeare legnagyszerűbb drámájához. Így mindazok számára, akik már eddig is megtiszteltek az érdeklődésükkel, biztos nem okoz meglepetést, ha Molnár Ferenc világszerte népszerű színművét ugyancsak a Hamlet tükrén keresztül szemléljük. Többek között felfedezhetjük, mi köze lehet a 110 éve mintegy bocsánatkéréssel felérő „Én-póz” darabnak a 420 esztendős ikonikus világdrámához; az elcsapott városligeti kikiáltónak a dán királyfihoz; Závoczki Endre Zeller Julijának Opheliához; vagy akár Liliom hazatérő lelkének az öreg Hamlet király szelleméhez…” Az előadás ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges – személyesen, telefonon vagy emailben: Békéscsabai Jókai Színház szervezőirodája (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.), telefon: 66/519-550, email: szervezoiroda@jokaiszinhaz.hu Fotó: A-TEAM

Az óvodásoknak és az általános iskola alsó tagozatos tanulóinak meghirdetett alkotói pályázat eredményhirdetésére került sor a Békéscsabai Jókai Színház aulájában november 27-én délután. Hosszú évek óta hagyomány, hogy a békéscsabai teátrumban bemutatott mesedarabokhoz kreatív pályázatot hirdet az intézmény, ezúttal Kerstin Slawek – Dorotty Szalma – Gulyás Levente: Sárkány a szekrényben című sárkánykrimijéhez készíthettek rajzokat az óvodások és első osztályos diákok, a 2-4. évfolyam tanulói sárkányos meséjükkel pályázhattak. A megjelent gyermekeket és kísérőiket Németh Gabriella marketingcsoport-vezető köszöntötte, majd elmondta, hogy a zsűrinek nagyon nehéz dolga volt, amikor a beérkezett sok szép pályamű közül kellett kiválasztani a díjazottakat. Különdíjat kapott meseíró kategóriában Rusz Joakim, a Kétegyházi Román Nemzetiségi Iskola 4. osztályos tanulója, a rajzpályázat különdíjasa Deák Hunor, a Gyulai Román Általános Iskola 3/A osztályos diákja. A meseíró pályázat díjazottjai: harmadik helyezett lett Kósa-Schmidt Nóra, az eleki Dr. Mester György Általános Iskola 4/A osztályos tanulója, második helyezést ért el Izsó Zorka és Varjú Zselyke, a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola tanulói, az első díjat pedig Eszenyi Gergő Noel, a Mezőberényi Általános Iskola 4/A osztályos tanulója kapta meg. A rajzpályázaton a következő pályázók értek el helyezést: harmadik helyezést ért el a békéscsabai Lencsési Általános Iskola 2/B osztálya, melynek felkészítő tanára Kővári Éva volt. Második díjat vehetett át Eszenyi Réka Kata a Mezőberényi Általános Iskolából, első helyezést a békéscsabai Petőfi Általános Iskola 1/B osztályos diákjai, akiknek felkészítő tanára Szarka Anita volt. A meseíró pályázat díjazottjainak művei a színház Facebook-oldalán lesznek hallhatók a teátrum színművészeinek előadásában. Az eredményhirdetésen a gyermekek találkozhattak a sárkánykrimi szereplőjével, Raduga sárkánnyal, akit megsimogathattak, majd közös fényképek készülhettek. A díjkiosztó ünnepség kis uzsonnával zárult, a gyermekeket forró kakaóval és vajas kaláccsal vendégelte meg a színház. Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM

A hazai rockegyüttesek két csoportba oszthatók, az egyikkel játszott, a másikkal majdnem játszott – mondja Papp Gyula. A zongoraművész-zeneszerző azt is elárulta, hogy a rock, a klasszikus zene és a jazz után szeretett bele a színházba. Békéscsabán már egy egész sor zenés bemutatón közreműködött. (Niedzielsky Katalin interjúja) Legelőször a Jókai Színházban ’93-ban szerepeltem a Színezüst csehóban, Józsa Imre főszereplésével ment itt A kutya testamentuma ’94-ben. Van egy pár kedvenc darabom, amit egy életre megszerettem, ez is azok közé tartozik. A Rózsák, szerelmek című rockmusicalt Makrai Pál és Usztics Mátyás barátommal írtam, hangszereltem, ’96-ban mutatták be. Sokszor dolgoztam Békéscsabán, itt volt az Ármány és szerelem premierje ’98-ban, Demjén Ferenc barátommal írtam. Törzsvendég vagyok, legutóbb öt éve az Egerek és emberekben játszottam itt. Könnyűzenei karrierje, rockzenész pályája után kezdődött el a színházi tevékenysége. Színházban ’86 óta dolgozom, körülbelül ugyanannyi darabot vittem színre – köztük legalább harminc musicalt -, mint ahány CD-n vagy lemezen szerepelek. Nagyon nagy szerelmem lett a színház. Úgy látszik, a jó Isten így akarta. Az életemben sokszor mulasztottam el dolgokat, amit később megbántam, de aztán a gondviselés úgy vezetett, hogy minden lépésnek megláttam az értelmét. A Miniben kezdtem, amikor a Konzervatóriumból kijöttem, ahol Kertész Lajos tanított zongorára, Huzella Elek zeneszerzésre. Akkoriban volt az Országos Rendező Iroda által szervezett turné, ahol a Mini mint az Illés zenekar előegyüttese játszott, ott nagyon összebarátkoztunk Szörényi Leventével, aki beleszeretett a játékomba és felkért, hogy közreműködjek a nagylemezükön. De ’73 elején megalakítottuk Frenreisz Karesszal a Skorpiót, akkor nekem Karesz megszerezte az ORI orgonáját. Évtizedek múlva jöttem rá, hogy ha ez nem történik, Levente meghívott volna a Fonográfba. Közben legjobb barátom lett Demjén Ferenc, ő a Bergendyvel, én a Skorpióval csináltam az aranylemezek sorát. Rózsi új zenekart akart, hívott, nem mentem, pedig kiváló szövegíró volt. Meg is kaptam ekkor is a büntetést, mert csak ’94-ben találkoztam újra jó szövegíróval. A Skorpióból is eljöttem, megcsináltam a Dinamitot, majd a svéd-magyar együttest, Levente is hívott a ’86-os szólólemezéhez, de elegem lett abból, hogy ha én egy zenekart megalapítok, akkor valaki világsztár lesz, én meg szürke eminenciásként kezdhetem újra az életemet. De az egésznek végül az volt az értelme, hogy én a színházba bekerültem, és a rock, a klasszikus és a jazz zene mellé, amit egyformán szeretek, színpadra vihetek darabokat, musicaleket. Hiába tanultam zeneszerzést, jó zeneszerző csak úgy lesz valakiből, ha nagyon sokat ír és nagyon sokat hallgat zenét, ez történt velem, és csak akkor kezdtem önálló műveket írni, amikor már előtte sokat színre vittem. Van Magyarországon rockzenekar, amelyikben nem játszott, vagy amelyikkel nem állt kapcsolatban? Kimaradt a felsorolásból a Kormorán, a Pastoral. Az egész magyar rockzene kétfelé oszlik, az egyik, amelyikkel játszottam, a másik, amelyikkel majdnem játszottam. De amelyikhez nem volt közöm, olyan nincs. A két összeillő ember című előadás, amelyikben most zongorázik, azért is különleges, mert a színház és a könnyűzene szép találkozása. Csodálatos előadás! Ráadásul komoly személyes kötődésem is van, 1972-ben Szécsi Pali nagyon jó barátom lett, az ORI által rendezett turnékon kísértük. Megkóstoltuk az egri borokat, és Salgótarjánban ő mutatta be nekem Cserháti Zsuzsát, volt egy bérelt 850-es Fiatja, sokszor hazahozott. Nagyszerű ember volt, nagyon szerettem. Arra is emlékszem, hogy Domján Edit halála után Pali kiment rövid időre Németországba. Nagyon fiatalon hagyott itt bennünket. Rettentő furcsa érzés nekem megélni, átélni ezt a darabot, a fiatalságom volt az az időszak, a barátom volt, és én most itt vagyok a pályám csúcsán… A békéscsabai meghívás egy németországi turnén érte. Igen, ez is a gondviselés műve. Leslie Mandoki még 2017-ben hívott fel először, hogy szeretné Bartókot felvenni. Már tízéves koromban nyertem egy zongoraversenyt, aztán a tanárom, Kertész az egyik legjobb Bartók-előadó a világon, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a vasfüggönyön belül én csináltam az Első román táncot, velem egyszerre Londonban Emerson az Allegro Barbarót… 2018 tavaszán megkaptam a felkérést, és olyan világsztárokkal dolgozhattam együtt, mint a gitáros Al Di Meola, Ian Anderson fuvolás, a háromszoros Grammy-díjas billentyűs, Cory Henry és hasonló nagyságok. Leslie kérésére kibővítettem a műsort, az Allegro Barbaro előtt volt a Kis kece lányom, gyermekdalok, hogy legyen mire improvizálni. Október közepén volt a lemezfelvétel Leslie Mandoki németországi stúdiójában, aztán turnéra is kellett orgonista, kimentem. Hamburgban, Münchenben, Dortmundban és november 9-én, a falomlás 30. évfordulóján Berlinben játszottunk. A stúdióban gyakoroltam, és közben jött a felkérés Seregi Zolitól, hogy zongorázzak a Két összeillő ember bemutatóján. Csak egy másodperc kellett, hogy megnézzem a naptáramat, mert a dalokat, a táncdalfesztiválok slágereit tudom kívülről. Pont alkalmas volt az időpont, és már jöttem is.   Hogyan fogadta a német közönség a Bartók-átdolgozásokat és a magyar gyermekdalokat? Már az elején beletapsoltak. Ez egy misszió, hogy akik egyébként nem akarnak elmenni koncertterembe, azokhoz is közel kerüljön Bartók zenéje. A közönség minden alkalommal állva tapsolt, ráadásként még egy óra tíz percet játszottunk, és akkor is állva maradtak. Berlinben, a díszkoncerten a szupersztárok, akik nem igazán fogadnak be maguk közé háttérzenészeket, most meginvitáltak előre maguk közé, hogy ott hajoljak meg.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   Niedzielsky Katalin                                                                                                                                                                                                                                                                                                           

A Fehér Rózsa-díjas rendező, Merő Béla beszélgetett a nemrég megjelent, Egy színházalapítás viszontagságai című könyvéről a Kállai-díjas Kadelka Lászlóval november 20-án 18 órától a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában. Rövid időn belül ez már a második könyve Merő Bélának, korábban a Zalaegerszegen általa alapított Reflex Színpad történetét foglalta össze, mely 1970-től a város meghatározó kulturális színfoltjaként működött. A székelyudvarhelyi színház megalapításának fontos előzménye, hogy a szerző anyai ágon erdélyi származású, gyermekkorában gyakran járt nagyszüleinél Marosvásárhelyen. 1994-től hat éven keresztül hozta Magyarországra a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia harmadéves hallgatóit, akik a vizsgaelőadásaikat mutatták be különböző magyarországi színházakban. Majd felkérik az Akadémia vizsgaelőadásának megrendezésére, Shaffer Equus-ára esett a választása, és a darabnak átütő sikere lett, így meghívják rendezni Temesvárra és Nagyváradra. 1998 nyarán a városvezetés Székelyudvarhelyen felkéri egy színház megalapítására, melyet az udvarhelyi születésű író tiszteletére Tomcsa Sándor Színháznak neveztek el és 1998 őszén Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával nyitnak meg. A nyitó előadás alkalmával, miközben a művészek és a nézők a magyar Himnuszt énekelték, két börtönből kiengedett férfi kirabolta az öltözőt és összepiszkította a színpad alatti teret. Mivel a megalakított színháznak csak magyar tagozata volt, nem kaptak központi támogatást, az első pillanattól kezdve anyagi nehézségekkel kellett szembenézniük. A társulat szerződtetésekor Merő Béla számára fontos volt, hogy az elszerződtetett színészeknek később egy esetleges probléma esetén legyen módja visszatérni a korábbi teátrumukba. Az egri és a békéscsabai színház igazgatóival megállapodott, hogy az ezekben korábban bemutatott Hókirálynő és a Két úr szolgája című előadás díszleteit és jelmezeit elviheti Székelyudvarhelyre. Bár a rendezői gázsiját nem veszi fel, abból a színészek lakásait fizették, megvádolják, hogy saját zsebre dolgozik. Pedig Merő Béla számára az anyagi szempontok nem voltak fontosak, megtiszteltetésnek érezte, hogy Erdély közepén magyar nyelvű színház jöhet létre, valamint saját felmenői előtt szeretett volna ezzel tisztelegni. A Látó című folyóirattal együttműködve drámapályázatot írtak ki, ami sajnos anyagi nehézségek miatt nem valósulhatott meg. Az évad szakmai színvonala végig magas volt, a román szakmai kritika pozitívan fogadta. A munka kezdetekor fontos volt a helyi lakosság színházi igényeinek feltérképezése és hogy minél több társadalmi réteget szólítsanak meg. Merő Béla célkitűzése volt, hogy a színházalapítást ne lehessen visszafordítani, olyan helyzetet akart teremteni, hogy a székelyudvarhelyi teátrum nélküle is működjön tovább. Bár az alapító-rendező két évad után elhagyta az intézményt, a Tomcsa Sándor Színház azóta is folyamatosan dolgozik, megérte az alapításának huszadik évfordulóját. A beszélgetés záró részében Kerek Vivien, a Jókai Színház művésze olvasott fel részletet a megjelent könyvből, összegezve a két év tevékenységét, melynek célkitűzései anyagi, politikai és személyi okokból csak részben valósulhattak meg. Két dolog azonban megmásíthatatlan: a színház a mai napig él és dolgozik, a másik felejthetetlen pillanat, amikor egy egész színház – a társulat és a közönség együtt – énekelte el Erdély szívében a magyar Himnuszt.   Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM

Angyalok szárnyalása címmel november 19-én, kedden egy jótékonysági esten léptek fel a nagyszínpadon a Békéscsabai Jókai Színház művészei és a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ fogyatékossággal élő fiataljai. A rendezvény kilenc éves hagyományra tekint vissza, de az együttműködés a két intézmény között sokkal régebbi.   Sziszák Katalin, a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ igazgatója elmondta, hogy a produkcióban hetvenöt fiataljuk és huszonöt színész vett részt. Kiemelte, hogy növendékeik kiválasztása spontánul történik: akik tavaly részt vettek, azok idén is szerettek volna szerepelni, sokan pedig most álltak színpadra először. Sziszák Katalin kiemelte: senki nem marad ki a produkcióból, aki szeretne benne lenni. – Az Angyalok szárnyalása a mi közös gyermekünk. Ez a gyermek már kilenc éves, úgyhogy már öntudatos, olyan gyermek, aki tudja, hogy kik szeretik, tudja, hogy kire számíthat. Ilyen a kapcsolatunk a Békéscsabai Jókai Színházzal is, hiszen sok-sok gyakorlás, sok idő előzi meg a szereplést, amit a színház művészeinek köszönhetünk. A fiataljaink lázasan készülődtek. A művészek közül van, aki minden héten eljön hozzánk és gyakorol a gyerekekkel és önkéntesként látnak el feladatokat nálunk. A felkészülés szeptembertől kezdődik el. Vannak olyan párosok, amelyekben a színészek és a fiatalok tudatosan egymást választják, közösen találják ki a produkciókat Tarsoly Krisztina rendező koordinálásával. Nagyon nagy élmény ez nekik – részletezte Sziszák Katalin. Liszi Melinda színművész úgy fogalmazott: fontos a gyermekjóléti központ fiataljainak integrációja, szocializációjuk és az, hogy az emberek megtanuljanak együtt élni velük, el tudják őket fogadni.   – Azt, aminek igazán lelke van, azt az ember nem engedheti el. Ezekben a gyerekekben annyi szeretet van, annyi odaadás és annyi igyekezet, ami mellett a hétköznapi emberek a sok munka és elfoglaltaság miatt sokszor elmennek és nem veszik észre őket. Számukra az Anygalok szárnyalása elnevezésű kezdeményezés egy nagyon nagy segítség és óriási öröm az, hogy foglalkozunk velük. Mint ahogy számunkra is, hiszen annyi szeretetet, erőt adnak nekünk a mindennapokhoz, amitől mi is sokkal gazdagabbak leszünk – fogalmazott a színművész.