Május 27-től lehet megvásárolni az új bérleteket a Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadjára. Akárcsak a régi bérletek megújításakor, most is érdemes volt igyekezni és bekerülni az első száz vásárló közé. A színház vezetősége igyekszik megjutalmazni bérleteseit, hiszen nemcsak színvonalas, változatos előadásokkal készül a következő évadra, hanem az első száz új bérletet vásárló nyereménysorsoláson vehetett részt, ahol 5×2 db ajándékjegyet sorsoltak a Csabai Nyár szabadon választható előadásaira. Az ajándékjegyeket nyerték: Takács Ernő (Békés) Szentlélekiné Moldován Éva (Gyula) Mrsan Sándorné (Békéscsaba) Gyenge Károlyné (Békéscsaba) Rohoska Tímea (Kondoros)   Gratulálunk a nyerteseknek, és jó szórakozást kívánunk a választott előadáshoz! Fotó: A-TEAM  

Közönségével közösen búcsúztatja a 2018-2019-es évadot a teátrum a Békéscsabai Jókai Színház előtti téren június 7-én 16 órakor. A hagyományoknak megfelelően az ünnepélyes évadzárón nyújtják át a legkiválóbb teljesítményekért járó kitüntetéseket, elismeréseket, valamint részleteket hallhatunk az évad sikeres zenés darabjaiból. Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy mind az évadnyitást, mind az évadzárást közösen ünnepeli a társulat a közönségével, színházszerető barátaival. A megszokott forgatókönyv szerint Seregi Zoltán igazgató értékeli az évad eseményeit, majd a szellemes konferansziépáros, Tege Antal és Czitor Attila vezeti a műsort, melyben átadásra kerülnek a különböző színházi munkáért járó díjak, valamint a legrangosabb szakmai elismerés, a Gálfy László Gyűrű-díj. A szervezők a közönség szórakoztatásáról is gondoskodnak, részletek hallhatók az idei évad sikeres zenés darabjaiból, többek között a Nem élhetek muzsikaszó nélkül és az Alul semmi című előadásból. Az ünnepléshez a színház várja közönségét, és remélhetőleg az időjárás is kegyes lesz!  

Tamási Áron: Ősvigasztalás című színdarabjának erdélyi bemutatói kapcsán Szélyes Imrével, az előadásban a mostohaapa szerepét alakító Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgettünk a Békéscsabai Jókai Színházban a kiutazást megelőző nap, a próba szünetében. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy a színművész kapcsolata egyedülálló Tamási Áronhoz és a székely közönség kifinomult érzékenységéhez. Tamási Áron, ő maga az anyatej, ő a vérünk, annál is inkább mondom ezt, mert volt szerencsém személyesen is ismerni, többször találkoztam vele, rengeteg darabjában játszottam a temesvári éveim alatt és később a Nemzeti Színházban is. A mostohaapa szerepe bár nem kimondottan a főszerepekhez sorolandó, de Tamásinál nincs kis szerep vagy nagy szerep, ha lelkesen és odaadással csinálja az ember, akkor minden szerep nagy szereppé válhat – fogalmazott Szélyes Imre színművész. Majd azzal folytatta, hogy székely származású, benne van a vérében, nagyon ismerős számára ez a világ. Fontos az is, hogy a székelyföldi közönség nagyon érzékeny, nagyon kell vigyázni a legkisebb gesztusra is, mert a székely közönség nagyon könnyen lefagy, és Tamási Erdélyben otthon van, ha másutt nem, ott igazán ismerik. Szélyes Imre szerint a pápalátogatáshoz annyiban kapcsolódik az előadás, hogy a mű üzenete a megmaradásról szól, a felszínen maradásról abban a szláv tengerben, ami az erdélyi magyarság számára mindig komoly feladat volt. Rácz Attila  

Tamási Áron Ősvigasztalás című színművét mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház három erdélyi helyszínen 2019 júniusában, Ferenc pápa csíksomlyói látogatásához kapcsolódva. Ferenc pápa apostoli látogatására május 31. és június 2. között kerül sor, melynek részeként szentmisét tart június 1-jén Csíksomlyón. A pápalátogatás kitűnő lehetőség a székelység megmaradásának vizsgálatára a keresztény hit alapkérdéseinek fényében. A bemutatásra kijelölt erdélyi helyszíneken – Kézdivásárhelyen, a Városi Színházban június 3-án, Nagyszalontán június 24-én és Aradon június 25-én – tartandó előadások a maradandó értékek felmutatásával képesek elmélyíteni a magyar és a román nép közötti barátságot.A székelység egyik legnagyobb és leghűségesebb írója, Tamási Áron 1924-ben, amerikai emigrációjában írta meg drámáját egy kolozsvári pályázatra. Az első világháborút követően műve a reményt és a túlélés esélyét fogalmazta meg konkrét útmutató formájában: a világban uralkodó zűrzavar és káosz ellen csakis az ősi erkölcsi törvényekhez való visszatérés, az ember és a természet harmóniájának helyreállítása lehet a megoldás. A legnemesebb kulturális hagyományainkhoz kell visszanyúlni, különben elvész és kihal a nemzet; Tamási művével vigasztalni és üzenni szeretett volna egyidejűleg, kifejezve a szó és az összetartozás erejébe vetett hitét. A darab középpontjában két világ összeütközése áll: az ősmagyarság és az átvett keresztény értékrend törvényeinek találkozása. Az Ősvigasztalás a negatív állapotból kivezető megoldást, a tiszta erkölcsiséget szimbolizálja.A Békéscsabai Jókai Színház előadását Béres László rendezte, a bemutató 2017 szeptemberében volt. A főbb szerepekben Kovács Frigyest (Jászai Mari-díjas), Csurulya Csongort, Szélyes Imrét (Jászai Mari-díjas), Liszi Melindát, Gulyás Attilát láthatja a közönség.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     Fotó: A-TEAM  

A Jókai Színház Neil Simon-előadása, Az utolsó hősszerelmes nagy sikert aratott május 25-én este a XXI. Melphomena Tavrii Nemzetközi Színházi Fesztivál zárónapján. A békéscsabai csapat tagjai tapasztalataikat összegezték és a khersoni vendéglátókat méltatták. Dr. Merő Béla kapcsolata az ukrán színházzal a fesztivál történetének 21 événél is régebbre nyúlik vissza, hiszen Kherson és Zalaegerszeg a ’80-as évektől testvérváros, és ’90 óta rendszeresen járt ki rendezni. A Khersoni Megyei Akadémiai Zenés és Drámai Színházban darabok egész sorát állította színpadra. A Képzelt riport egy amerikai fesztiválról című előadással kezdte, az Én és a kisöcsém rendezése elnyerte Az év legjobb zenei előadása díjat, bemutatta a Gólyaszanatóriumot, Moliére Képzelt betegét, a Montmartre-i ibolyát és Feydeau vígjátékát (Bolha a fülbe), később zsűrizni hívták. A rendezőtől megtudtuk, hogy Alexander Andrijovics Kniga ’89-től a színház igazgatója és a nemzetközi fesztivál alapítója. Itt nem a versenyszellem a lényeges, a fesztivál alapvető célja kezdettől a színházi barátság és találkozás drámaírókkal, színészekkel, tervezőkkel. Napközben konferenciákat tartanak, este játszanak a különböző társulatok – mondta Merő Béla. Knigának nagyon tetszett a békéscsabai előadás, rögtön utána hangsúlyozta, hogy megértette Csurulya Csongor rendezői koncepcióját: a nő terápia a házastárs számára, és a közönség is pozitívan állt hozzá a darabhoz, teltház előtt játszottak. Külön öröm volt számunkra, hogy a színészi játékot sokan méltatták. Szakemberekkel, kritikusokkal beszélgettem, megegyeztünk abban, hogy a művészek találkozása minden korban nagyon fontos – összegezte tapasztalatait Merő Béla.   Csurulya Csongor, Az utolsó hősszerelmes című előadás rendezője arról számolt be, hogy a házigazdák szakmai és emberi szempontból mindent megtettek, hogy a vendégek jól érezzék magukat, elkényeztettek mindenkit. Nagyon hasznos volt más típusú színházi látásmódba betekinteni, más stílusjegyeket látni, más nyelvezetet megismerni, mint ami mifelénk szokás. Annak ellenére, hogy erősen szövegközpontú az előadásunk, kivetítőn ment a fordítás és a hazai intim kávéházi környezet helyett egy nagyobb, 150-200 férőhelyes térben játszottunk (az itteni Vigadóhoz lehet hasonlítani), nagyon jól fogadták. A nézők valóban követték a darabot, nagyokat nevettek, óriási tapsot kaptunk – mesélte a rendező. Németh Gabriella tavalyi Break the Chain! című különleges produkciójára az idén is többen emlékeztek, és ez nagyon jólesett Gabinak, aki tavaly előadóként, most rendezőasszisztensként utazott a csapattal. Le a kalappal a szervezők előtt, hogy ekkora fesztivált ennyi résztvevővel, programmal megszerveztek! Biztos sokszor fáradtak voltak, de soha egyetlen rossz szó nem hangzott el, minden kérésünket teljesítették. Elég volt megemlíteni, hogy szeretnék látni a tengert, azonnal szerveztek autóbuszt. Fürödtek a Fekete-tengerben, hatalmas hullámok voltak, alig lehetett őket a vízből kirángatni. – Nemcsak velünk voltak ennyire kedvesek, hanem mindenkivel. Az ukrán vendéglátás szuper volt. Az út a tengerre egy óra húsz perc. Én voltam az időjárásfelelős, minden nap nagy eső volt, egyetlen egyszer sütött a nap, 26 fokot mértek, akkor mentünk fürdeni – mesélte lelkesen Németh Gabriella. Persze nem nyaralás volt, munka akadt bőven. Tartottunk szövegösszemondó próbákat, ellenőriznünk kellett a bútorokat, kellékeket, de azért igyekeztünk minél több előadást is megnézni. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is egy ilyen alkalomnál. Moliére-t kijevi főiskolásoktól láttunk, pantomimból hagyományos és modern felfogást is, és voltunk kinn erdőben, tóparton, ahol egy Gogol-művet mutattak be nagyon különleges körülmények között. A színpadot az ott lévő fenyőfák köré ácsolták, igazi élő díszlet volt – idézte fel friss élményeit Németh Gabriella. A Jókai Színház produkciója volt az utolsó előadás szombaton este, utána nagy záróparty következett. Másnap gyors pakolás, utazás a repülőtérre, indulás Kijevbe, onnan Budapestre, majd haza Békéscsabára, ahol hétfőn este már a Pszichót játszották.   Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/A-TEAM