A Jókai Színház a közönséggel együtt ünnepelve nyitotta meg péntek délután a következő évadot. A színház előtti téren a közönség és a nagy számú érdeklődő előtt adott ízelítőt az évad bemutatóiból a társulat.

Néhány nappal a társulati ülés után, szeptember elsején közönségének is megnyitotta a 63. évadot a Békéscsabai Jókai Színház. A teátrum előtti téren egybegyűlt, szép számú publikum először a nyári játékok, fesztiválszereplések értékelését és a népszínházi ars poetica, szolgálat lényegét hallhatta, majd igazi kedvcsinálóként a beszélgetéseket az új évad bemutatói elé. Mindezt – a hagyományoknak megfelelően – elegáns és poénos konferálással és magas színvonalon előadott részletekkel, dalokkal, valamint filmbevágásokkal. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Nem sok színház büszkélkedhet két premierrel mindjárt szeptember első felében. Tamási Áron színművének, az Ősvigasztalásnak 8-án, a Törvénytelen randevú című komédiának egy héttel később tartják a bemutatóját. Ez nem lehetséges másképp, csak úgy, hogy már tavasszal nekiláttak az előkészületeknek, a próbáknak. Pedig egyébként is nagyüzem volt a Szarvasi Vízi Színházban, a Csabai Nyár rendezvényein, a fesztiválokon és más helyszíneken. A show tehát folytatódik, az évadnyitó csak a kőszínházi szezon kezdetét jelzi. A Tamási darab hangulatát felvillantó maszkos táncrészlettel kezdődött a nyilvános évadnyitó pénteken késő délután, és a két műsorvezető, Czitor Attila és Tege Antal köszöntője után Seregi Zoltán igazgató mondott beszédet. Örömmel tájékoztatta a közönséget arról, hogy a Békéscsabai Jókai Színház a Szarvasi Vízi Színházban bemutatott magas színvonalú produkciókért Szarvas város polgármesteri különdíját kapta meg, köszönetet mondott Babák Mihály polgármesternek és a társulatnak a munkájáért, amellyel a díjat kiérdemelte. Mint ismert, a Csillagok idején volt Szarvason a nyitó előadás június 16-án, többek között a Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk!, a Balkán kobra, a Monte Cristo grófja, az Állat(i)mese és A fösvény című előadást játszották, nagy sikerrel mentek a Vers, illetve a Kedvenceink a víz fölött című programok augusztus közepéig. A Csabai Nyár június 23-ától július 15-éig hat saját és 12 befogadott előadást kínált a közönségnek. A sajátok között szerepelt a Balkán kobra, két színitanházi produkció, A magyarság versekben, az Arany János emlékműsor és a Slágerek  – Made in Hungary összeállítás. A vendégelőadások sorát az Életrevalók, a Játékszín előadása nyitotta. A Szolnoki Szigligeti Színház Vidám kísértete, a Marica grófnő szerepelt a repertoáron, A vörös bestiát az Újszínház előadásában láthatta a közönség, vagy a Család ellen nincs orvosság című darabot a Kecskeméti Katona József Színháztól. A nyár mérlege után Seregi Zoltán a díjazottak listáját ismertette. A VI. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon a leglátványosabb mesejáték a Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes Állat(i)mese című produkciója lett. A legjobb férfi főszereplő díját megosztva Hirtling István és Vadász Gábor kapta az Életrevalók című előadásban nyújtott kiemelkedő alakításáért. A legjobb női főszereplő – szintén megosztva – Esztergályos Cecília, az Újszínház Sári bírója, illetve Komáromi Anett a Balkán kobrában nyújtott alakításáért. Polgármesteri különdíjat vehetett át Seregi Zoltán a Szarvasi Vízi Színház sikeres nyári évadáért, Fekete Péter pedig a szarvasi színház életéért végzett sikeres munkája elismeréseként. Polgármesteri különdíjjal ismerték el Kurucz Márk technikai és háttérmunkáját. A Józsa Mihály-díjat Szőke Pál színművész kapta a Jónás könyve című verses estjéért, különdíjat kapott Tege Antal színművész a Balkán kobra című darabban nyújtott kiváló színészi alakításáért. A Tündéri a Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiválján a zsűri különdíját nyerte el. A 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen két mesedarabbal képviseltette magát a teátrum, a Mesedobozzal és a Csiribirivel. A direktori beszámolóból kiderült, hogy az új évadban folytatódnak az ismert sikerprojektek: a Mindentudás Színházi Egyeteme, a díszbemutatók, a jelelt és narrált előadások, az Ádámok és Évák ünnepe, a 24 órás versfolyam a költészet napján, a Bárka irodalmi estek, a Magyar Teátrum Díjátadó Gála, a Terefere, amely kibővül közéleti szereplőkkel. Tovább játszanak több korábbi sikeres produkciót (Macskajáték, Monte Cristo, Az üvegcipő, Balkán kobra, Csak semmi szexet, Egy őrült naplója, Mezítláb a parkban).     Seregi Zoltán hangsúlyozta: a színház három legfontosabb eleme a néző, a színész és a színdarab; a kitűnő színészekre épülő társulat olyan darabokat játszik, amelyeket sokan néznek. –   Számomra a színház közszolgálat, amely közpénzből működik, és a közönségnek játszik. Nem önmegvalósítás, nem bizonytalan ideák szolgálata, hanem a szó valódi értelmében a közösség, a békéscsabai és a tágabb régió közösségének szolgálata; olyan szellemi központ, amely kisugárzásával eszményeket mutat fel, segít eligazodni összerombolt erkölcseink, összekuszált világunk útvesztőiben. Mint elhangzott, a színház csak akkor hat, ha nézik, ezért vállalni kell a népszínházi szerepet, a közérthető művészi minőséget és a minőségi szórakoztatást. A következő évadban is értékteremtő és értékeket közvetítő színházat ígért az igazgató, olyat, amely élményt, katarzist, reményt, segítséget nyújt közönségének. Seregi Zoltán színházával gyógyítani szeretné a lelkeket. „Az életet olyannak kell látni, amilyen lehetne!” – idézte Cervantes, azaz Don Quijote gondolatát, aláhúzva, hogy a katartikus sírás és nevetés egyaránt gyógyír lehet. Ugyanakkor a színháznak fontos találkozóhelyként, kulturális központként is kell működnie, amely a közösség szellemi épülését, nemzeti identitását szolgálja, szórakoztat és gazdagít egyben. A beszéd után a műsorterv ismertetése következett. Az évad második premierjét, a Törvénytelen randevút Robert Cogo-Fawcett rendezi. Czitor Attila új szerepben mutatkozott be, amikor a vendégművésszel angolul beszélgetett. Mint megtudtuk, Maurice Hennequin – Pierre Veber komédiáját a rendező fordította franciából, vagy harminc évvel ezelőtt Manchesterben és a londoni West Enden volt a premier, hazánkban Debrecenben és a Vígszínházban játszották a darabot. Cogo-Fawcett jelentős különbségként említette, hogy míg Nagy-Britanniában jóformán nincsenek állandó társulatok, darabokra, szerepekre szerződnek a színészek, Magyarországon nagy előny rendezéskor, hogy egy-egy társulatban jól ismerik egymás erényeit és hibáit a művészek. A gyermekeknek ebben az évadban is több bemutató készül. Milne Micimackóját Tege Antal rendezi, a címszerepet Gulyás Attila játssza majd, aki most az I am yours számmal örvendeztette meg a közönséget. Hedry Mária A bűvös patkó című mesejátékának főhőse, Bumburi bohóc amolyan polihisztor lesz, aki minden művészethez ért, ezt a szerepet Szabó Lajos játssza, aki a történetet és a figura lényegét vázolta fel. A beszélő köntös című ifjúsági bemutatóhoz egy 1969-es filmrészletet láttunk. A reformáció 500. évfordulója előtt tisztelgő történelmi játékról, A szellemúrnőről, Pozsgai Zsolt színművéről Seregi Zoltán rendező mondta el, hogy a békéscsabai Ábránfy Katalin és lánya, Zsófia titokzatos története ihlette meg az írót, hogy felidézze a békési reformáció korát. Kovács Edit lesz a főszereplő. Májusban kerül műsorra a My Fair Lady című musical Szomor György és Gubik Petra főszereplésével. Egy 1964-es filmrészletet láttunk Básti Lajossal. Utána Szomor György Frank Sinatra My Way dalát adta elő. S újabb évforduló, Szabó Magda 100. születésnapja előtt tiszteleg a Születésnap című regény színpadi változata, amelyet Bartus Gyula rendez. A Jászai-díjas színművész elmondta, hogy a 13 éves lány felnőtté válását szeretnék színpadra állítani, illetve megmutatni sok mindent a 60-as évekből a retro előadásban. A tavalyi nagy sikerű Diótörő és Egérkirály című musicalből Liszi Melinda adta elő a Tetem tangót. Tavaly a fiatalabb közönségnek ment az előadás, most a felnőtteknek játssza a színház. Az ifjúsági bérlet első bemutatója Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című bohózata lesz, amit Merő Béla rendez. A főszereplő, Fehér Tímea részletet olvasott fel. A kamaraszínházba tavasszal Marc Camoletti Leszállás Párizsban című vígjátékával igyekeznek becsábítani a publikumot, az előadást Katkó Ferenc rendezi. Ehhez a darabhoz egy 1965-ös vidám filmrészletet láttunk. Díjakkal kezdődött, a vége felé is díjjal folytatódott a gála. Dr. Dóró János az általa és a D.P. Kft. által alapított díjat az idei stúdió-, illetve kamaraszínházban nyújtott legjobb női színészi alakításért Tarsoly Krisztinának adta át A negyvenkettedik széken ülő nő című monodrámában nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színészi alakításért járó díjat Katkó Ferenc kapta az Egy őrült naplója című monodráma kiemelkedő, fantasztikus előadásáért. Fináléként a My Fair Lady Ding-Dong dalát adta elő Mészáros Mihály. Tartalmas nyári mérleg, díjeső, komoly, értékes beharangozók, színvonalas betétek, elegáns, poénos konferálás – ez a legjobb reklám, a leghatásosabb kedvcsináló az új évadhoz. A show folytatódhat! Niedzielsky Katalin

A Mikola Kulish Zenés-Drámai Akadémiai Színház Vigyázat, nők! című vendégjátéka (Kherson, Ukrajna) 2017. szeptember 18-án, 19 órától látható a Jókai Színház nagyszínpadán, magyar felirattal! A pikáns történet Párizsba repíti a nézőt, pontosabban egy fiatal festőművész legénylakásába. Lulu, a párizsi diáklány, Jacqueline, a „Vén Tintahal” bár tulajdonosnője és Marisabel márkinő mind, mind Serge Dubois kitüntető figyelméért harcolnak. A fiatal festőművész nem tud, de igazából nem is akar közülük választani: mindegyiküket szereti, mindegyiküket valami másért. Amikor a vetélytársnők egy rosszul szervezett randevú során tudomást szereznek egymásról, ahogy az a vérbő, francia komédiákban lenni szokott, kitör a botrány, hiszen mindegyikük álma, hogy egyedüli legyen a fiatal festő életében. A három sebzett lelkű nő egy rögtönzött bírósági tárgyalás során bűnösnek kiáltja ki a férfit és halálra ítéli. Természetesen a bonyodalmak ezzel még nem érnek véget…