Staniszlav Mojszejev, a kijevi „Ivan Franko” Ukrán Nemzeti Színház művészeti vezetője és Alekszej Knyiga, a herszoni „Mikola Kulish” Zenés-Drámai, Akadémiai Színház főigazgatója érkezett szakmai megbeszélésre csütörtökön délután a Békéscsabai Jókai Színházba, hogy egy tematikus ukrán nap és egy vendégrendezés létrejöttéről tárgyaljanak Seregi Zoltán igazgatóval és Merő Béla rendezővel. Mindkét ukrán színházi szakemberrel hosszú évekre visszanyúló szakmai és baráti kapcsolatot ápol teátrumunk: Mojszejev 2009-ben rendezte Gogol Háztűznéző című művét Békéscsabán, Knyiga pedig a „Melpomena Tavrii” Nemzetközi Színházi Fesztivál igazgatójaként többször hívta meg egy-egy darabunkat a Dnyeper-parti városba. Idén A fösvény című Molière-klasszikust visszük a fesztiválra, melyet Merő Béla rendező álmodott színpadra, zenéjét pedig Alekszandr Gonobolin, „Ukrajna Érdemes Művésze” szerezte. (Merő 1990 óta rendszeresen rendez Herszonban, s több alkalommal volt zsűritag a nemzetközi színházi fesztiválon.) Mojszejev elmondta, hogy nagyon jól érezte magát a legutóbbi közös munka alkalmával, elégedett volt a társulat művészi munkájával, szorgalmával, ezért került szóba  egy újabb vendégrendezés lehetősége a megbeszélésen. Tervek között szerepel az is, hogy a kiválasztandó darabot Kijevben és Békéscsabán is színre állítja, majd a főszereplők cseréjére is sor kerül: egy békéscsabai színész Kijevben, egy kijevi pedig Békéscsabán játszik a saját anyanyelvén, az adott társulatban. Az ősz folyamán pedig a herszoni színház mutatkozik be Békéscsabán egy előadással és kiállítással, valamint sor kerülhet ukrán és magyar üzletemberek találkozására, Herszon város és megye és Békéscsaba és Békés megye együttműködésének kialakítására. Ukrán barátaink útja szerencsére nem volt sietős, ezért pénteken egy délelőtti városnézés után, elfogadva Seregi Zoltán meghívását, maradnak az Ármány és szerelem című előadásunk premierjére is.

Eperjes Károly rendezésében mutatják be Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját február 17-én a Békéscsabai Jókai Színházban.

Alkotó-Társak sorozatunkban február 20-án a Grecsó-fivérek lépnek fel, Mellettünk című produkciójukkal. A rendezvényre a Békéscsabai Jókai Színház nagytermében kerül sor.

Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező, miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója lesz a Terefere a Művész Kávéházban beszélgetős sorozat következő vendége, február 17-én, 17 órakor. Fekete Pétert, mint a magyar színházi élet felfrissítő, megújító szervező-menedzserét ismerhette meg a békéscsabai közönség.  A Jókai Színház 13. igazgatójaként a színházat bekapcsolta az országos és a nemzetközi színházi vérkeringésbe, ráirányította a szakma és a kritikusok figyelmét. Akik követték Fekete rendezői munkásságát, jól emlékezhetnek a bűvészmúltjából hozott, csodákkal átitatott képeire, sikereire. Egy évtizednyi angol nyelvű munkásságát kortárs és klasszikus darabok új látásmódban való színpadra állítása jellemezte. Vallja, hogy a trükkökkel, mint művészi eszközökkel, érzelmeket, gondolatokat lehet és kell közvetíteni, az illúzió több, mint szórakoztatás, lehet művészet is. A Fővárosi Nagycirkusz igazgatójaként megújítani szeretné a cirkuszművészetet, de úgy, hogy közben a klasszikus cirkuszt is megtartja. "A cirkusz több mint egyszerű szórakoztatás, kétcsatornás, oda-vissza alapon működő, a társadalom aktuális kérdéseire reagálni képes, véleményformáló előadó-művészeti ág kell, hogy legyen."

Akkora volt az érdeklődés az Eperjes Károllyal való Tereferére, hogy teátrumunk igazgatója, Seregi Zoltán és a miniszteri biztos, Fekete Péter már be sem fértek a vendégek közé. Az előtérben lévő hangfalakon át hallgatták mélységes tisztelettel és elismeréssel a Jászai- és Kossuth-díjas színművész szavait. És valóban olyan tiszta, igaz személyiség a jelenleg az Ármány és Szerelmet színházunkban rendező művész, hogy nem is lehet nem áhítattal hallgatni őt. Kadelka László, a Nemzeti Színház egykori főügyelője kérdéseire hosszasan és rendkívül érdekesen válaszolt. Megtudhattuk, hogy eredetileg futballistának készült, a miniszterelnökkel való barátságát is ennek a sportágnak köszönheti. Sőt Puskás Öcsi bácsival is összehozta a sors még főiskolásként. Amikor egy sérülés miatt 3 hónapra pihenni kényszerült, találkozott Székesfehérváron egy színjátszó társulattal. Itt játszotta első szerepét, Shakespeare: Szentivánéji álom című művében a Falat, – amely a legkisebb szerep az előadásban-, akkor érezte meg, hogy ez a színjátszás „dolog” érdekes. Nem sokkal ezután találkozott Montágh Imrével, (gyógypedagógus, logopédus, a beszédművelés atyja) aki javasolta neki, hogy próbálja meg a főiskolát. Eperjes úgy gondolta, hogy a gyógypedagógiai főiskolára gondolt és el is ment oda felvételizni, de szerencsére nem vették fel. Majd amikor Montágh Imre számon kérte rajta, hogy miért nem volt a felvételin, ő állította, hogy ott volt, Imre bácsi nem volt ott… Itt derült ki hogy a beszédművelés nagymestere igazából a Színművészeti Főiskolára gondolt. Pedagógus szülők gyermekeként nem volt könnyű feladat elmondani otthon a hírt, hogy ő színésznek áll, édesanyja kirohant a szobából azzal, hogy „erkölcstelen pálya”, édesapja pedig jót nevetett magában. A főiskolán Major Tamás első színész osztályába került. Elmondása szerint volt egy időszak, amikor kicsit el is bízta magát és elkezdte nem komolyan venni a dolgot, nem volt elegendő alázata a munka iránt, ekkor megérezte, hogy már nem figyel rá senki, már nem jó, amit csinál, és hármast is kapott. Ami egy színész tanulónál a legrosszabb jegy, ugyanis a közepes színésznél nincs rosszabb. – mondta. Ekkor összekapta magát, és azóta is mélységes alázattal dolgozik. Beszélt az osztályáról, akiket a Kaposvári Színművészeti Egyetemen tanít, közülük is különös szépséggel és szeretettel Tóth János Gergelyről, aki békéscsabai származású. Véleménye szerint különleges pályát ígér a fiatalember tehetsége. „Hálás vagyok azért, hogy taníthatom ezt a fiút.” –mondta el. Állítása szerint remekül érzi magát Békéscsabán és általában vidéken, sokkal jobban, mint a fővárosban. Mert itt érződik a vidéki tisztességes lét, sokkal nagyobb az alázat és az odafigyelés egy előadás elkészítésekor a színház és az emberek részéről. Itt lehetőség van a művészetre. Arce poeticája: „Az igazat mondd ne csak a valódit.” A színház és a város is hálás lehet azért, hogy mi is kaphatunk egy kicsit abból a csodából, amit ez a rendkívüli szakmaiságú és személyiségű, hittel és szeretettel élő művész hordoz magában. Jöjjenek el és nézzék meg Fridrich Shiller: Ármány és szerelem című művét a Békéscsabai Jókai Színházban Eperjes Károly Jászai-, és Kossuth-díjas színművész rendezésében és Tóth János Gergely békéscsabai származású, kaposvári színészhallgató főszereplésével! A jövő héten pénteken, február 17-én Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója lesz a Terefere vendége, jöjjenek el akkor is és kérdezzenek Tőle is bizalommal!   Komlóssy Kata

Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas  színművész, a Halhatatlanok Társulatának  örökös tagja lesz a Terefere a Művész Kávéházban beszélgetős sorozat következő vendége, február 10-én, 17 órakor. Eperjes Károly 1980-tól tagja volt olyan jeles színházak társulatainak, mint a kaposvári Csiky Gergely Színház, Budapesten a Nemzeti Színház, a Katona József Színház, a Radnóti Színpad, a Művész Színház, a Thália Színház. 1998 óta, majd a 2012-ig tartó, Új Színházhoz való részleges kötődés után, szabadúszóként tevékenykedik; emellett a Magyar  Színház művészeti tanácsadója. A Kaposvári Egyetem Művészeti Karán osztályvezető tanár. Eperjes Károly, Kossuth-díjas színművész állítja színpadra a Békéscsabai Jókai Színházban Schiller Ármány és szerelem című művét. Erről is, és még sok minden másról lehet Őt kérdezni február 10-én 17 órakor a Művész Kávéházban.