Portrék Puccini operáiból címmel Zelinka Tamás zenetanár, műsorvezető, a Parlando internetes zenepedagógiai folyóirat felelős szerkesztője tartott magával ragadó, emlékezetes előadást a Mindentudás Színházi Egyetemén. Január 16-án este Békéscsabán a Sík Ferenc Kamaraszínházat a halhatatlan olasz zeneszerző csodálatos muzsikája töltötte be; a közönség többek között a Manon Lescaut, a Tosca, az Angelica nővér, valamint a Turandot történetébe, a komponista kalandos életébe kapott méltó, szenvedélyes beavatást. (Niedzielsky Katalin beszámolója) Mozart, Rossini, Verdi és Wagner mellett Giacomo Puccini (1858-1924) ma is az opera egyik legnépszerűbb mestere, akinek műveit világszerte játsszák véget nem érő sikerrel. Gyönyörű, szenvedélyes dallamait elsősorban nők szólaltatják meg, akik szeretnek, gyűlölnek, féltékenyek, ha kell, szerelmükért meghalni is készek. Történetük – és persze a csodálatos zene – nem véletlenül kelti hatalmába az embereket. Puccini így fogalmazott: „én csak a kis dolgok művésze vagyok, aki az élet apró megnyilvánulásainak zenébe öntésével ábrázolja az életet, a mindennapos gondokat, a csöndes könnyeket és az egyszerű örömöket”. Kovács Edit színművész, esztéta, a rendezvény házigazdája bevezetőjében Csáth Gézától idézett. A huszadik század egyik legkülönlegesebb prózaírója 1908-ban a Nyugat hasábjain Puccinit a világ legnépszerűbb élő zeneszerzőjének nevezte. Sikerének titkát pedig abban látta, hogy a komponista „megtalálta a zenedrámaírásnak, ennek az örökösen nyílt kérdésnek egy sajátos megoldását, amely ez idő szerint leginkább kielégítőnek látszik. A megoldásban Puccinit különösen mély költői kedélye, egészséges művészi öntudata, nagy és abnormis irányú zenei fantáziája, továbbá jelentékeny, bár egy és más tekintetben korlátolt technikája segítette. Elég az hozzá, hogy a megoldás megvan és egyelőre négy úgynevezett melodráma alakjában – amelyek: Manon Lescaut, Tosca, Bohémélet, Pillangókisasszony – ott szerepel a világ összes operaszínpadán, ott szerepel minden, ma zenével foglalkozó ember érdeklődésében.” Az izgalmas felütés után Kovács Edit bemutatta az est előadóját. Zelinka Tamás zenetanár, zenei ismeretterjesztő, szerkesztő. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzésével nagybőgő-, szolfézs és általános iskolai tanári diplomát szerzett. 1972-től szerkesztője, 1990–től felelős szerkesztője a Parlando című zenepedagógiai folyóiratnak, több ezer ismeretterjesztő előadást tartott országszerte. Munkásságát számos elismerés övezi (Népművelésért díj, Főváros szolgálatáért, Artisjus Zenei Alapítvány díja, Péterfi István-díj, Apáczai Csere János-díj, Bánffy Miklós-díj). Zelinka tanár úr először a közönséget tesztelte, tudjuk-e, honnan származik az opera szó. Szerencsére akadt helyes megoldás: az opusból, ami művet, alkotást jelent. Rendhagyó többes száma az opera, a műfaj, az épület, amely számtalan műalkotás – zene, irodalom balett, jelmez, képzőművészet, fénytechnika, stb. – otthona. Megtudtuk, milyen fontos az opera műfaja számára – a zene mellett természetesen – a jó szöveg, illetve szövegkönyv. – Az elmúlt évszázadok során sok olyan zenedarab elveszett, amelyhez a komponisták nem találtak jó szövegkönyvet. Több híres zeneszerzőtől hosszú éveket vett el a keresés, kutatás, a harc a jó szövegekért – magyarázta Zelinka Tamás. – Puccini is nagyon sokáig kereste a műveihez méltó szövegeket, meséket, verseket. Minden műve születésekor beleszólt a szövegírók munkájába, sokszor átírta a darabokat. Hosszas válogatás után Luigi Illica lett állandó szövegírója, társszerzője gyakran Giulio Ricordi. Puccini sikere nemcsak a gyönyörű zenének köszönhető, hanem a zseniális szövegkönyveknek is, mert az opera legfontosabb kelléke a szöveg. S Puccini pontosan tudta, hogy a színpadon életnek kell lennie. Puccini sikerszériája harmadik operájával, a Manon Lescaut-val kezdődött, a premiert 1893-ban februárjában tartották Torinóban – hallhattuk az előadótól. Erre az időszakra esik Európában a hatalmas technikai, műszaki fejlődés. A zeneszerző akkoriban olyan híres volt, mint a mai popsztárok, áriái olyan ismertek, mint a híres slágerek napjainkban. – Az opera akkoriban mindenkinek elérhető volt, igazi közkedvelt műfaj, Puccini népszerűbb, mint Verdi. Olyan jól keresett, mint a mai hollywoodi sztárok. Aki lemezről akkoriban sztártenort hallgatott, Puccinit hallgatta – jellemezte a kor szokásait az előadó. Az olasz klasszikus művei „egyszerre finomlelkűek és brutálisak”, amilyen a zeneszerző élete is volt, aki élvezte az életet, vadászott, szerette a nőket, a kalandokat. Láncdohányos volt. 1924-ben Brüsszelben halt meg egy gégeoperáció után. Államférfiaknak kijáró pompával búcsúztatták – tudtuk meg. Kortársa volt Mahler, Debussy, Richard Strauss, Ravel, akiktől „nem vett át dallamot, technikát, de beolvasztott, beillesztett minden friss zenei fordulatot” saját munkájába. Zenész családban született, felmenői egyházi zenészek, zenetanárok voltak. Tehetségesnek bizonyult, ugyanakkor lustasága aggodalmat okozott, végül sikerült tanulmányaihoz támogatókat keresni. Jonas Kaufmann német énekes előadásában olaszul hallottuk, a szerelmes lovag hogyan hódítja meg Manont, aki pár perces ismeretség után elszökik vele, ám a férfi pénze hamar elfogy, a lány elhagyja. Megcsodálhattuk a hajóskapitánynak könyörgő szerelmes férfi dalát is, amellyel eléri, hogy Manont követve az Amerikába tartó hajóra szállhasson. Zelinka Tamás rámutatott: a zenekarnak fontos szerep jut, hiszen az minden érzelem, szenvedély hordozója, akárcsak az ária. A Toscából is felcsendült részlet, példaként arra, milyen fontos a szöveg. Izgalmas zenei párbeszédet hallottunk, Catherine Malfitano és Placido Domingo húsz évvel ezelőtti felvételéről. Elképesztő drámaiság áradt a modern zenéből, vallomás, romantika az éneklő párbeszédből. Befejezésül „a magyar operaművészet egyik csodáját” konferálta be az előadó, az Angelica nővért, amelynek minden szereplője nő. A valamikor nagyon szerelmes főhőst elhagyta párja, négy-öt év múltán már csak gyermekére emlékezik a külvilágból. S amikor kisfia hívja, kész meghalni, hogy együtt lehessen vele, és még Szűz Mária is várja. Kincses Veronika csodálatos előadásában csendült fel a részlet, Pitti Katalin is feltűnt az apácák között a húszéves filmben. Zelinka Tamás nagyszerű, emlékezetes előadást tartott; a rengeteg új szakmai, zenetudományos ismeretet olyan precizitással, elhivatottsággal, odaadással és mély átéléssel, szenvedéllyel, szeretettel tolmácsolta, amire ritkán van példa. Így vált Puccini áradó, sodró, túlfűtött művészetének hiteles, méltó közvetítőjévé. Mondandóját gyönyörű, igazi lélekemelő zenével tette még emlékezetesebbé. Legközelebb február 6-án Papp Zoltán egyetemi adjunktus lesz a Mindentudás Színházi Egyeteme vendége. Témája Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámája, ami a Jókai Színház február 17-ei bemutatójához szolgálhat előzetes információkkal. Niedzielsky Katalin
