Az évad első bemutatója pénteken este volt a Sík Ferenc Kamaraszínházban: a Macskajáték című Örkény-klasszikust Juhász Róza rendezésében láthatta a közönség, Felkai Eszterrel és Fodor Zsókával a főszerepben. "Fejlett drámaírói kézügyességgel rendelkező prózaíró vagyok" – jellemezte szellemesen önmaga alkotói pályáját Örkény István. A Macskajáték című kisregényét 1963-ban írta, melynek színpadi változatát 1969-ben készítette el. A Tóték mellett ezzel a művével terelte új útra – a sokáig egy helyben toporgó – magyar drámairodalmat. Ő volt az első magyar szerző, akinek darabjait szerte a világon – Amerikában is – sikerrel játszották és játsszák ma is. "Magyarnak lenni voltaképpen egy hiányérzet. Örök keresésben élünk." – nyilatkozta. Ennek az állapotnak a kivetülése, körülírása történik meg szinte minden művében, többek közt a Macskajátékban is. Számtalan rendezésben, és szereposztásban láthattuk már a Macskajátékot a  színpadon, de ebből a darabból sosem lehet elég! 1972-ben Makk Károly rendező készített többszörösen elismert filmet belőle. A Jókai Színházban Juhász Róza rendezésében láthatják a nézők. „A Szkalla lányok ma már legendás története az öregedésről szól. Az embernek a szerelemhez való örök jogáról, életkortól függetlenül. Sajátosan örkényi látásmóddal. Groteszk hangon, filmszerűen. Mély emberismerettel és bölcs iróniával.”    Felkai Eszter kilenc év után, Orbánné szerepében lépett újra színpadra. A Jászai-díjas színművésznő neve és játéka hosszú évtizedek alatt egybeforrt a Békéscsabai Jókai Színházzal, a pályán töltött ötven év alatt több, mint kétszáz szerepet tudhat maga mögött. A Macskajátékban mélyen átélt, színekben, érzelmekben gazdag Orbánnéja igazi katarzist nyújt. Felkai Eszterre nagyon rátalált ez a szerep, játéka a színészet magasiskolája. Nővérét, Gizát, Fodor Zsóka játssza, aki a tolószékhez kötött asszony mozgáskorlátozottsága miatt, csupán beszédmódjával, mimikájával, személyisége erejével mutathatja meg Giza sorsát, nagyszerűen. De megérdemelten szólt a vastaps az összes szereplőnek, Örkény a legkisebb szerepeket is élettel töltötte meg, hiszen nem csak ismeri, de szereti is hőseit. Paulát Kovács Edit, Egérke figuráját Tarsoly Krisztina kelti zseniálisan életre, Ilust Liszi Melinda, a férjét Józsit, Presits Tamás játssza, Cs. Bruckner Adelaida szerepére a Szegedi Nemzeti Színházból Markovits Bori kapott meghívást. Csermlényi Viktort Mészáros Mihály formálja meg. Nagy Róbert a pincér, Jároli Helga szh. az ápolónő szerepét alakítja. A jelmezek, ahogy a díszlet is Libor Katalin munkáját dicséri. "A fekete-fehér fényképekből összeállított printelt falak szürkesége a magányt emeli ki, sok fényváltással, groteszk, szürreális módon. A jelmezek monokróm jellegűek, kivéve azokat a tárgyakat, ruhadarabokat, amelyeknek hangsúlyos szerepük van Orbánné életében."  Az este ezzel még nem ért véget. A Békéscsabai Jókai Színház társulata ÖRÖKÖS TAG címet adományozott Felkai Eszter színművésznőnek, Magyarország, Békés megye és Békéscsaba színházművészetéért végzett, évtizedeken átívelő, kiemelkedő színvonalú művészeti munkájáért.     

Életünk egyik nagy adománya az a megfoghatatlan, különleges állapot, amit úgy nevezünk, hogy szerelem. Nem tudjuk, valójában melyik az a pillanat, mi a kiváltó ok, amitől megváltozik az egész lényünk, amitől érzelmileg és tetteinkben olykor a végsőkig is el tudunk menni. Örkény István hamisítatlanul tár elénk egy mindent elsöprő szerelmet. Különlegessége, hogy átélése idősebb korban történik meg. Ez adja azt a kettősséget, ami oly jellemző Örkényre. Ő írja Orbánné figurájáról, hogy lompos és nagyszájú, ugyanakkor egy görög tragika fennkölt küzdelmét is megéli. Ez a szélsőség jellemző egész életére. A testvérkapcsolatban, amely mindkét fél számára nagyon fontos, van két pont, ahol nem találkoznak össze. Az egyik az édesapa-kép, a másik Orbánné szerelmi viszonya. A nővér, Giza bölcs és megbocsátó, szöges ellentéte Orbánné szélsőségekkel teli lényének. A végén mégse tudjuk eldönteni, kinek az életét szeretnénk megélni. Azt hiszem, arra kell törekednünk, hogy ne a másikét, hanem a sajátunkat éljük meg úgy, ahogy azt megkaptuk.

Az új évad első bemutatójára szeptember 2-án kerül sor a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Örkény Macskajáték című tragikomédiáját Juhász Róza állítja színpadra. Az 1963-ban íródott Macskajáték című tragikomédiát Örkény István legtalányosabb, legbravúrosabb regényének minősítették. 1969-ben Gyurkó László és Székely Gábor színházi rendezők ötletei alapján és ösztönzésére az író elkésztette a Macskajáték drámaváltozatát, amely munkálatokban, emberileg és szakmailag, dramaturg felesége, Radnóti Zsuzsa is segítette. A művet 1971-ben mutatták be először  hazai színpadon, óriási sikerrel. "A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek. Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk."  Örkény István