Sem a sötét felhők, sem a foci EB nyitónapja nem riasztotta el a közönséget, június 10-én késő délután – a hagyományoknak megfelelően – nagyon sokan eljöttek a Békéscsabai Jókai Színház elé, hogy a társulattal együtt búcsúztassák a 2015/2016-os évadot és megünnepeljék a sikereket. A szabadtéri gála műsorszámai is jelezték: gazdag repertoárt hozott a teátrum, számos kiemelkedő előadással és művészi alakítással. A direktori összegzés értékelést és a jövőre kitekintést is tartalmazott, átadták a 2008-ban alapított Gálfy László Gyűrű-díjat és jutalmazták a legjobb színészi teljesítményeket. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Tege Antal és Czitor Attila a gyakorlott konferanszié eleganciájával vezette az ünnepi programot. A nyitány igazi meglepetésként hatott, az eddigi legszórakoztatóbb zenés évadértékelést a két színművész Csomós Lajossal, Vadász Gáborral és Szabó Lajossal adta elő, saját átiratban, az előadásokra hangolva. Két számot komponáltak, az elsőt Majka Belehalok dalárat zúgta-járta a három, azaz öt dizőz Kleopátra-parókában. A kiváló együttes és a tapsvihar után Seregi Zoltán igazgatónak nem volt könnyű szóhoz jutni, de kivágta magát: „Ez egy ilyen csapat, amit öröm vezetni!” Statisztikával folytatta, amelyből kiderült: tavaly júniustól 372 saját és fogadott előadást láthatott a közönség, 17 bemutatót tartottak, a nézőszám 117 105 volt. Az előadások átlagos látogatottsága 90 százalékos, tavaly 13 158-an váltottak bérletet, és a következő évadra már elkelt a bérletek 90 százaléka, ez maximális bizalmat jelent a közönség részéről, amit külön megköszönt az igazgató. –   A színház három legfontosabb eleme a néző, a színész és a színdarab, erre építkezünk. A színház közszolgálat, közpénzből működik, a közönségnek játszik – hangsúlyozta Seregi Zoltán. – Olyan szellemi központ kell, hogy legyen, amely segít eligazodni összerombolt erkölcseink, összekuszált világunk útvesztőiben. Meggyőződésünk, hogy a közérthető művészet, a minőségi szórakoztatás jegyében kell továbbra is dolgoznunk, így készült a következő évad műsorterve, amelyre várjuk a nézőinket. A direktori számvetés után igazi díjeső következett, hét rangos elismerés talált gazdára. A beol.hu és a színház közös játékán a közönség, illetve az olvasók Tatár Biankát választották meg az év beol-színészének. A címmel járó két főre, hétvégi hoteltartózkodásra szóló jegyet Varga Fanni adta át a nyertesnek. A behir szavazásán a Légy jó mindhalálig musical szereplőgárdája érdemelte ki a legjobb előadásnak járó elismerést, mellé ebédmeghívást, amit Opauszki Zoltántól vehetett át Seregi Zoltán rendező.   A Kövérkirály mesedarabból Biró Gyula népszerű olasz slágert énekelt, majd a legjobb háttérmunkáért járó kitüntetést Fekete Péter előző igazgató adta át Mező Éva Magyar Teátrum-díjas öltöztetőnek, jelmeztárvezetőnek. Ez az elismerés, valamint az évad színésze díj százezer forint pénzjutalommal jár, és az idén több mint hetven kulisszák mögötti színházi dolgozóra lehetett szavazni, akik nélkül nincs előadás. „Lila ákácok, minek a szív, ha úgy fáj?!” – énekelte szenvedélyesen Gulyás Attila, zongorán Rázga Áron kísérte, ezután a társulat szavazatai alapján jutalmazták a művészeket. Az évad színművésze fiatal tehetség kategóriában díjat Gulyás Attila vehette át a tavalyi nyertestől, Czitor Attilától. Novemberben játsszák a Diótörő és Egérkirály című musicalt, amelyből Nagy Róbert énekelt, majd Seregi Zoltán az évad színművésze díjjal érett kategóriában Komáromi Anettet tüntette ki. A Lila ákác énekes-táncos lányainak fellépése után az évad színművésze tapasztalt kategóriában díjat Bartus Gyulától, a tavalyi nyertestől Kovács Edit vehette át. Czitor Attila villáminterjút készített Felkai Eszter Jászai- díjas színművésszel abból az alkalomból, hogy hazajön, visszatér a színpadra. A színház vezetése már évek óta próbálta a művésznőt visszacsábítani, nagy öröm, hogy most sikerült. Szeptemberben mutatják be Örkény István Macskajátékát, és ezt a felkérést – mint hallhattuk előzőleg az igazgatótól is – nem lehetett elutasítani. Felkai Eszter ötvenéves pályafutása után 2009-ben jutalomjátékkal búcsúzott, és ahogyan elmondta, idejét azóta utazással, hangversenyek, kiállítások látogatásával tölti, vagyis csupa olyan programmal, amire korábban nem jutott ideje. Arra a kérdésre, hogy nem hiányzott-e a színház, úgy válaszolt: eljött minden bemutatót megnézni, ezzel pótolta a hiányt, és örömmel látta a rengeteg jó előadást, kiváló alakítást. Hangsúlyozta, mennyire fontos számára, hogy felnőni látott itt generációkat, akik ma már érett, sőt tapasztalt kategóriában eredményesek. –   Ezzel elérkeztünk a legnagyobb szakmai díj, a Gálfy László Gyűrű-díj átadásához – konferálta Tege Antal. – Gálfy László színművész, a teátrum egykori igazgatója emlékére a családdal közösen létrehozott díj odaítéléséről – az alapítók szándékának és a hagyományoknak megfelelően – mindig szakmai bírálóbizottság dönt. A rangos kitüntetésre az elmúlt évadban bemutatott darabok rendezői tesznek javaslatot, amiből a zsűri választja ki a legérdemesebbet, így történt most is. A 2008 márciusában alapított díjat legelőször Bartus Gyula nyerte el, Kara Tünde kétszer, 2009-ben és 2015-ben kapta meg a kitüntetést, Csomós Lajos, Komáromi Anett, Szomor György, Kovács Edit és Tege Antal a gyűrű birtokosa. –   A színház minden évben felkér egy szakmai zsűrit, hogy tagjai tekintsék meg az évad új bemutatóit, majd pedig a rendezők nominálása alapján döntsék el, ki legyen az évad díjazottja – ismertette az eljárást Czitor Attila. Ekkor már aggodalommal kémleltük az eget, hogy kegyes marad-e az időjárás, szerencsére Tege Antal és Czitor Attila fel tudta olvasni a rendezői nominálásokat. A zsűri tagjaival, Felkai Eszter Jászai-díjas színművésszel, a díj alapítójával, Kiss Tibor kulturális alpolgármesterrel, valamint két színikritikus társammal, Balogh Tiborral és dr. Busa Rékával közösen, teljes egyetértésben, még a gála előtt hoztuk meg a döntést. A Szűz és a Szörny tragikomédia Karcsi nénije, a Jóccakát, anya Thelma Cates szerepe és a Bánk bánban Gertrudis királyné megformálásáért, három rendező ajánlására – ennyi nominálást más nem kapott – Kovács Edit színművésznőnek ítéltük a színház legmagasabb szakmai díját, az arany ékszert. A zsűrivel egyeztetett indoklásban arra emlékeztettem a közönséget és a művészeket, hogy mint hallhatták a felolvasásból, a nominálásokban külön hangsúlyt kapott a szakmai alázat, a példás munkamorál, a csapatmunka, a sokoldalú tehetség. A kritikus, a zsűri számára szakmai alázat azt jelenti, hogy a rendezők véleményét, értékelését kell elsősorban figyelembe venni. Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy igazságosan az egész évadban nyújtott teljesítményt együtt értékeljük, és természetesen ügyeljünk arra, hogy Gálfy László emlékéhez méltók legyünk, hogy a művész odafentről elégedett mosolyával nyugtázza döntésünket. Mielőtt átnyújtottam a kitüntetettnek a gyűrűt, fontosnak tartottam elmondani, hogy Kovács Edit a 2012-13-as évadban nyújtott teljesítménye alapján már elnyerte az elismerést, tehát Kara Tünde után a Jókai Színház második művésze, aki a Gálfy László Gyűrű-díj immár kétszeres jutalmazottja. Az évadzáró és díjkiosztó gála végén nem maradhatott el a meghívás a Csabai Nyár programsorozatára, fináléként pedig ismét a férfi dizőzök kápráztatták el az ünneplő közönséget. A Róma című dalt adták elő, persze ezt is saját évadra hangszerelve. Végszóra előkerültek az esernyők, de a hűséges publikumot és a jó hangulatot nem zavarták, az ünneplés pedig házon belül folytatódott. Niedzielsky Katalin

szinhaz.hu | Több mint 370 előadással és 117 105 nézővel zárta a 2015/2016-os évadot a Békéscsabai Jókai Színház – mondta Seregi Zoltán igazgató pénteken, a társulat nyilvános évadzáró ülésén. Az előadások átlagos látogatottsága kilencven százalékos volt. ► Tovább

Szép hagyománya van teátrumunkban annak, hogy úgy az évadnyitást, mint az évadzárást közönségünkkel, színházszerető barátainkkal ünnepeljük. Így a tradíciókhoz híven idén is szabadtéri, nyilvános társulati üléssel zárta a 2015/2016-os évadát a Békéscsabai Jókai Színház a színház előtti téren, ahol idén átadták a 2008-ban alapított Gálfy László Gyűrű-díjat és a legjobb színészi teljesítményekért járó elismeréseket. A közönség többek között részleteket hallhatott a Kövérkirály című mesejátékból, a Lila ákác szerelmi históriából, valamint a Diótörő és Egérkirály című musicalból. Seregi Zoltán igazgató évadértékelő beszédében ismertette a következő évad műsortervét és megköszönte a bérletvásárló közönség bizalmát. Ezek után jött a díjeső. Az Évad Színművésze díjat három kategóriában osztották ki, Ifjú tehetségként Gulyás Attila, Érett színművészként Komáromi Anett, Tapasztalt színművészként Kovács Edit vehette át a kitüntetést. A színház társulata a legjobb háttérmunkáért járó díjjal Mező Éva Magyar Teátrum díjas öltöztető, jelmeztár-vezető munkáját ismerte el. Gulyás Attila és Czitor Attila Komáromi Anett Kovács Edit és Bartus Gyula  A Gálfy László színművész, a teátrum egykori igazgatója emlékére a családdal közösen létrehozott díj, a Gálfy Gyűrű odaítéléséről – az alapítók szándékának és a hagyományoknak megfelelően szakmai bírálóbizottság döntött. A Gálfy-gyűrű kitüntetettjére az elmúlt évadban bemutatott darabok rendezői tettek javaslatot, amiből a zsűri választotta ki a legérdemesebbet. A szakmai zsűri tagjai: Felkai Eszter Jászai-díjas színművész, a díj alapítója, Kiss Tibor, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere, Balogh Tibor színikritikus, Dr. Busa Réka színikritikus és Niedzielsky Katalin színikritikus. A darabok rendezői által nominált szereplők közül ebben az évadban A szűz és a szörny című tragikomédiában Karcsi néni, a Jóccakát anyában Thelma Cates és a Bánk bánban Gertrudis királyné megformálásáért, Kovács Edit színművésznő vehette át immár másodjára (2013.) színházunk legmagasabb szakmai díját, az arany ékszert. Színházunk legmagasabb szakmai díját Kovács Edit kapta A díjeső ezzel nem ért véget, a Beol és a Jókai Színház közös játékán a közönség, illetve az olvasók Tatár Biankát választották meg az év BEOL színészének. A Behírrel közös játékban pedig a Légy jó mindhalálig című musical érdemelte ki a legjobb előadásnak járó elismerést. A  műsorvezetői szerepet Tege Antal és Czitor Attila karöltve magabiztosan, a humort sem nélkülözve hozta.   Az év BEOL színésze Tatár Bianka A Behír díját a Légy jó mindhalálig című musical kapta

Sík Ferenc Kamaraszínház: a Kossuth- és Jászai-díjas rendező, Érdemes és Kiváló Művész nevét viseli ezentúl a korábbi Ibsen Stúdiószínház. Békéscsaba szülötte az idén lenne 85 éves, de már 21 esztendeje a mennyei társulatból „rendelkezik”. Munkásságának állít emléket a névadóval a Jókai Színház vezetősége és társulata; az ünnepséget, amelyet megtiszteltek a családtagok is, június 7-én este tartották az Ibsen Ház udvarán. A Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László idézte fel Sík Ferenc meghatározó alakját és művészetét, közreműködött a Jászai-díjas Felkai Eszter, Kovács Edit és Liszi Melinda színművész. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Eliza Doolittle Csudijó dalát a My Fair Ladyből Liszi Melinda énekelte nyitányként, a musical volt Sík Ferenc utolsó rendezése a Nemzeti Színházban, az előadást még sokáig sikerrel játszották. Kadelka László a névadót olyan reneszánsz személyiségként jellemezte, akinek alkotó tevékenységéről megemlékezni hálás feladat, pályáját három jelentős egységre osztotta: ez volt a Pécsi Nemzetihez, a fővárosi Nemzetihez és a Gyulai Várszínházhoz kötődő korszaka. Sík Ferenc 1931. március 25-én született Békéscsabán, és Budapesten hunyt el 1995. január 16-án. A XX. század második felének egyik meghatározó színházi rendezője a legendás hírű Balassiban kezdte néptáncosként, majd az Állami Népi Együttes szólótáncosa lett, előbb magyar-francia szakos tanárként, azután a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői karán kapott diplomát. A Gyulai Várszínházat, amelynek 1973 és 1994 között volt a művészeti vezetője, európai rangra emelte. Szívügye volt, hogy kortárs magyar drámákat vigyen színre, többek között Illyés Gyula, Száraz György, Sütő András műveit, mindenütt nemzeti színházi programot valósított meg – méltatta a rendezőt Kadelka László. Csak Shakespeare és magyar dráma, ez volt mindene, az élete, a korszak legemlékezetesebb színházi rendezései fűződnek a nevéhez. A háború után először vitte színpada A velencei kalmárt, A kassai polgárokat, Szegedről – ahol akkoriban dolgoztam – zarándokoltunk Gyulára előadást nézni. A Gyulai Várszínházban meghonosította a határon túli magyar drámák bemutatóit, felejthetetlen előadás volt például Háy Gyula drámája, az Attila éjszakái, Sütő András Álomkommandója, Páskándi Géza Tornyot választok című darabja – sorolta emlékeit Kadelka László. A megemlékezés után Kovács Edit színművész részleteket olvasott fel Niedzielsky Katalin könyvéből, a Sík Ferenccel a nyolcvanas, kilencvenes években készített interjúkból, amelyek a művész színházi ars poeticáját, mély nemzeti, közéleti elkötelezettségét, szerepvállalását tükrözik. Felkai Eszter kedves történetekkel idézte fel a névadó alakját, akit Gyulán mindenki apuskának ismert. – Május végén kiköltözött a tanyára, ahol mindennap más főzött, készültünk a bemutatókra, próbák, előadások után a rondellában boroztunk, és megváltottuk a világot. Nekem mindig azt mondta, „Eszterke csinálja a táncot”, nemcsak színészként, koreográfusként is dolgozhattam Ferivel – mesélte a művésznő. Mint mondta, csak örömmel és derűvel tudja felidézni Sík Ferenc emlékét, akire sokszor napokig vártak, és sorra jöttek a táviratok, hogy gyakoroljanak, majd két héttel premier előtt mindig összerántotta az előadást. Két hét alatt annyit kaptak tőle, amennyit kevés rendezőtől, mert tudta, hogy mit akar, és csupa jó előadás született. Sík Ferenc nevéhez fűződik a mai Színitanház elődjének megalapítása; öt évvel ezelőtt az Ibsen Ház egyik oktatótermét nevezték el a rendezőről, akkor felavatott portréja, Mladonyicky Béla szobrászművész alkotása most az Ibsen Ház udvarán, az új névtábla alatt várta a leleplezést. Seregi Zoltán igazgató virággal köszöntötte Sík Veronikát, majd arról beszélt, hogy új névvel a régi színház várja a közönséget. – Úgy véljük, méltó tisztelet, emlékezés ez a névadó, hiszen Sík Ferenc itt született, itt dolgozott, és Gyula is közel van hozzánk. Elhangzott, milyen sokat tett a színházművészetért, a színészképzésért, legnagyobb érdeme talán az, hogy a magyar dráma, a kortárs szerzők műve szívügye volt – hangsúlyozta a direktor. A színház a pillanat művészete, a színészekről még csak-csak marad felvétel, de a rendezőkről semmi. Ezért fontos minden emlékezés és emlékeztetés, ezért döntöttünk úgy, hogy maradjon Sík Ferencnek „lábnyoma”, és viselje a színház a nevét. Végül Seregi Zoltán és Kadelka László leleplezte az Ibsen Ház udvarán a Sík Ferenc Kamaraszínház feliratot, amibe kicsit az élénkülő szél is besegített. Niedzielsky Katalin

A Jókai Színházban nem újdonság, hogy az évad végéhez közeledve – a békéscsabai és a szarvasi nyári játékok küszöbén, fesztiválszereplések közepette – már az őszi bemutatókra készülődik a társulat. A Macskajáték első olvasópróbáját még áprilisban tartották, június 7-én pedig Sławomir Mrożek Tangójáról és az abszurd dráma műfajáról adott tájékoztatást a szereplőknek és a sajtónak Csiszár Imre Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, az előadás rendezője.   (Niedzielsky Katalin tudósítása) A Tévedések vígjátéka és a Jóccakát, anya után Mrożek Tangója Csiszár Imre harmadik rendezése másfél év alatt Békéscsabán. A tulajdonképpeni próbafolyamat a színészek számára majd csak szeptember 27-én kezdődik el az október 28-ai premierhez. A tervek szerint a bérletesek 38-40 előadást kapnak, decemberben végig játsszák a darabot, és a következő év tavaszán folytatják. Mindezt dr. Szabó Károlyné művészeti titkár mondta el, miután Seregi Zoltán igazgató nevében is köszöntötte az első olvasópróba résztvevőit. Csiszár Imre szeret előre dolgozni, a tavaly szeptemberi Shakespeare-bemutatóra is előző év áprilisától próbált a társulattal, így nem meglepő, hogy az őszi előadásra már most is nyár elején kiosztotta a szerepeket. Hagyomány az is, hogy minden darabot izgalmas irodalom- és színháztörténeti bevezetővel indít útjára, így volt ez alkalommal is, amikor elmondta többek között, miért éppen a Tangót tűzik műsorra itt és most, mi közünk lehet nekünk, mai nézőknek a lengyel író művéhez. –   A legnagyobbak – Shakespeare, Moliére, Gogol – mindig, minden korban aktuálisak, bármikor elővehetjük a műveiket, a klasszikusok lényege, hogy mondandójuk, üzenetük sosem avul el. S ma már idesorolhatjuk az abszurd színház képviselőit, a lengyel Mrożek műveit is –kezdte a beavatást a rendező. Majd arról szólt, hogy Sławomir Mrożek újságíróként indult, utána humoreszkeket, szatirikus elbeszéléseket írt, később fordult a drámához, egy-, aztán háromfelvonásos darabokat alkotott. Örkényhez hasonlóan felfedezte az abszurd, a groteszk műfajában a karikatúra lehetőségét. A Tangó 1964-ben született, és a rendező úgy fogalmazott: nemcsak lengyel, hanem kelet-európai jelentőségű műről van szó. Mint kiemelte, az abszurd műfaja Nyugaton a darab keletkezése idején már javában „tombolt”, Beckett, Ionescu, Arnold Wesker, Harold Pinter művei népszerűek voltak, de nálunk nem ismerték a műfajt, itt még a szocialista realizmus volt irányadó, a szocializmust építettük. –   Mintha csak látnok lett volna a szerző, úgy megírta előre a mai mindennapjainkat, nyilván megérezte, mi fog történni. Látszólag családregény a Tangó, de a három generáció sorsán keresztül, akik körül megfordult a világ, a 20. század kelet-európai történelme bontakozik ki. A szereplőkről kiderült, hogy a történelmi aranykort a nagymama és öccse, Eugenia és Eugeniusz élte meg, a 30-40-50-60-as éveket a szülők, ők a darabban a forradalom gyermekei, akik mindenáron újítani akartak, állandó hevületben égtek, de lelkesedésük eredménytelen maradt. A fiatalok különbözőek: Alát az apátia jellemzi, Artúr pedig úgy érzi, neki teremtenie kell valami újat, küldetése Hamletéhez hasonlít. Mint hallhattuk, a Tangóban vannak szövegek, átérzések Hamlethez, illetve a görög drámához. Artúr keresi az értéket, kutatja, hogyan tegye rendbe a családját, eszméket keres, szeretné visszaállítani az aranykort, a régi rendet a „kizökkent” világ helyett. De nem tudja, hogy terve megvalósításához hatalomra, harcra vagy valami másra van-e szüksége. –   Az abszurd drámát úgy kell színpadra állítani, hogy semmiféle becsempészett realizmus ne tegye tönkre, meg kell őrizni az abszurd lényegét, nagyon erős figurák kellenek, még hozzá nem csak maszkban, jelmezben. Fontos, hogy az abszurd a karakterekben érvényesüljön, ezért erős karaktereket kell létrehozni – hangsúlyozta Csiszár Imre. A rendező arról is beszélt, hogy a szöveg nehéz, nyáron olvasgatni kell, azért kérte a korai találkozást, hogy a színészek mielőbb ismerkedjenek a művel. A fordítást zseniálisnak tartja, Kerényi Grácia érdeme, hogy a bonyolult szöveget a színpadon el lehet mondani. A 20. század lomjait, „a történelem hordalékait” idéző díszlet és a jelmez ősszel készül. Csiszár Imre hangsúlyozta: a Tangó komédia, minden részletét ki kell elemezni, de a végén a poénoknak, helyenként az alpári humornak kell hatni. –   Mint minden darabnak, ennek is van politikai éle. A visszaforgatott történelem – amikor össze-visszaugrálnak a szereplők – degenerált figurákat szül, és számunkra az a kérdés, hogy mindebben a drámát megtudjuk-e mutatni, vagy sem. A mindössze hétszereplős előadásban Kovács Editet, Mészáros Mihályt, Bartus Gyulát (Jászai-díjas), Fehér Tímeát, Gulyás Attilát, Liszi Melindát és Katkó Ferencet látja majd a közönség. A díszletet a rendező, a jelmezeket a Jászai- és Kossuth-díjas Szakács Györgyi tervezi. Niedzielsky Katalin

A darabtemetés színházi hagyományát eleveníti fel a Békéscsabai Jókai Színház. Ma este rendhagyó módon búcsúzunk el Kapj el! című darabunktól, mely a 2011-es bemutató óta folyamatosan  teátrumunk repertoárján volt, éppen tegnap ünnepelte az ötvenedik jubileumi előadását. A darabtemetés egy régi színházi szokás, amely az utolsó utáni előadáson történik, s meglepő fordulatokkal zajlik. Mindazon nézők számára ajánljuk, akik már látták – és akik még nem látták – a darabot. A Kapj el!  című előadás a  bemutató óta folyamatosan repertoáron van, a színészek, a nézők, a produkcióban részt vevő színházi szakemberek most rendhagyó formában búcsúznak el az előadástól, mielőtt végleg levesszük a műsorról.  Ma este bármi megtörténhet! Furcsaság, odaillő vagy oda nem illő plusz poén, semmi sem garantált, csak a meglepetés.  Előfordulhat, hogy más drámák hősei suhannak át a színen, vagy szokatlan dallamok csendülnek fel. Az alkotók néhány dolgot ugyan előre megbeszélnek, de senki sincs biztonságban, bármikor robbanhat az improvizációs bomba. Fontosnak tartjuk, hogy egy jó hangulatú esten búcsúztassuk el a darabot, és a nézők úgy érezzék, hogy kivételes és megismételhetetlen pillanatoknak, igazi darabtemetésnek voltak szemtanúi, vidám gyászolói.

Válasszuk ki közösen az évad legjobb darabját! A behir.hu meghirdette a Békéscsabai Jókai Színház legjobb darabja közönségszavazást. A képekre június 1-től június 10-én 12.00 óráig lehet szavazni a Facebookon, minden lájk egy-egy szavazat. A díjat a Jókai Színház Évadzáró társulati ülésén adják át június 10-én 16:30-kor, a Békéscsabai Jókai Színház előtti téren. Vegyen részt ön is a szavazásban, melyet IDE kattintva ér el!  

A Beol.hu meghirdette a Békéscsabai Jókai Színház legjobb Beol színésze közönségszavazást. A képekre június 2-től június 10-én 12 óráig lehet szavazni a Beol.hu Facebook-oldalán, minden lájk egy-egy voksot ér. Az eredményeket az Évadzáró társulati ülés keretében hirdetik majd ki, ami június 10-én 16.30-tól lesz a színház előtti téren. Ön szerint melyik a legjobb színész az alábbiak közül? A szavazatát ITT tudja leadni!  

Az elmúlt időszakban hagyománnyá vált, hogy úgy az évadnyitást, mint az évadzárást közönségünkkel, színházszerető barátainkkal közösen ünnepeljük.  Június 10-én (pénteken) 16.30 órától tartjuk meg a nyilvános a évadzárót  a Jókai Színház előtti téren. Az eseményen adjuk át  a legjobb színésznek járó Gálfy Gyűrű-díjat, illetve kihirdetjük az online közönségszavazás eredményét. Az is kiderül, maguk közül kit ismernek el a társulat tagjai. Ünnepeljen velünk Ön is!