A bérletek eladását tekintve rekordot döntött a mostani évadban a Békéscsabai Jókai Színház, mely alig több mint két hónap leforgása alatt már számos bemutatóval jelentkezett. Az előadások pedig teltházzal mennek – erről is beszélt Seregi Zoltán megbízott igazgató a Békés Megyei Hírlapnak adott interjúban. – Megszokta már az igazgatói megszólítást? – Szokom, de nem iszom előre a medve bőrére, hiszen még megbízott, nem pedig kinevezett igazgató vagyok. Majd ha a képviselő-testület megszavazza, akkor lesz öt évre szóló a megbízatásom. – Emlékszem, még nyáron úgy fogalmazott, közérthető színházat szeretne. Hogy haladnak ezen az úton? – Az elmúlt időszakban, eddig olyan visszajelzések érkeztek, hogy a közönség szereti az előadásokat. Gondolom azért is, mert érti azokat, nincsenek bonyolult feladványok. Erre kell törekedni a jövőben is. Ugyanakkor fontosak a nehezebb, súlyosabb mondanivalót hordozó darabok is, hiszen van egy olyan réteg, amelyik ezt igényli. Ebben a népszínházi koncepcióban pedig nekik is meg kell felelni. – Mit mutatnak a számok? – Eddig rengeteg bemutató volt: például a Tévedések vígjátéka, a Vesztegzár a Grand Hotelben, az Egerek, a Szűz és a szörny, most pénteken pedig a Jóccakát, anya…, utóbbi egy különleges színdarab és nagyszerű lehetőség két kitűnő színésznőnknek. Meghívott előadások is vannak a Jókai Színházban, például a Mágnás Miska, de ebben is részt vesznek a színészeink és a Színitanház hallgatói. A premierek mennyisége jellemzi azt az erőteljes tempót, amit az évad kezdetén vett a teátrum. Az idei évadban pedig lesz még több bemutató is. A bérletesek száma közelíti a 14 ezret. Noha a bérletes előadásokon még akadnak szabad helyek, azokat is sikerült értékesíteni. A bérlet egyébként egy érdekes dolog, egy hihetetlen bizalmat tükröz. Hiszen lényegében a bérletesek megveszik már szeptemberben a jegyet egy olyan előadásra, amit még be sem mutattunk, hiszen adott esetben márciusban lesz. Ezt csak megköszönni, meghálálni lehet. A bérletrendszer a gazdálkodás tekintetében is fontos, biztonságot ad. – Minek köszönhető ez a bizalom? – Az elmúlt évek eredményeinek, hogy értékes, színvonalas előadások jöttek létre. Amikor Fekete Péter vette át a teátrum irányítását, egy egészen már stílusú, szellemiségű, gyakorlatú színházat alakított ki. Ebben végig a társa voltam, és ha nem is pontosan úgy, mivel mások vagyunk, de hasonlóan gondolkodom a színházról. A teátrumnak jelen kell lenni a város életében, nemcsak az előadásaival, hanem rendezvényeken, ünnepségeken is meg kell jelennünk művészeinkkel, nem szabad bezárkózni az elefántcsonttoronyba. A mozgalmas és változatos színházi életet folytatnunk kell. – Az elmúlt években talán nem volt olyan nagyszabású produkció, mint amilyen a Légy jó mindhalálig lesz, hiszen a castingok során, a gyermekszereplők között válogatva megmozgatták egész Békés megyét. – Ez is beleillik a koncepcióba. Noha a Jókai Színház Békéscsabáé, a város finanszírozza, 100 kilométeres körben nincs másik színház. A teátrum életét egész Békés megyére ki kell terjeszteni. A Légy jó mindhalálig kapcsán fontos volt, hogy minél több gyermeket hallgassunk meg, minél szélesebb körből meríthessünk, hiszen így sokkal nagyobb esély van arra, hogy a legjobbakat válasszuk ki. – Mi a terv a jövőre nézve? – Továbbra is színvonalas, népszerű, szakmailag értékes és közönségbarát előadásokkal kell előrukkolni, fenn kell tartani az élő kapcsolatot a várossal, Békés megyével, a közönséggel, hiszen a létünk ezen múlik. Ugyanis, ha nincs közönség, nincs színház sem.
