Skip to content

Bérletes előadásainkra jegyek is válthatók. Részletek: jokaiszinhaz.hu/GYIK
Menu
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Image Youtube
JEGYVÁSÁRLÁS
Kiemelt

December havi műsorunkat ITT tekinthetik meg

by Szilágyiné Szabó Ágnes Szilvia
2025.11.13.
Kiemelt

Minden jó, ha jó a vége! De odáig el is kell jutni…

2025.11.04.
Kiemelt

„Remélem, hogy egy szép és igaz előadást tudunk csinálni hiteinkről, szerelmeinkről, gyengeségeinkről és erőinkről – azaz az életünkről.”

2025.10.15.
8

Világsztárok az Orient előadásban

HVG | A londoni közönség állva tapsolta, a zsűri négy igennel továbbjuttatta a gödöllői tánccsoportot a Britain's Got Talentben. A Fricska tagjai a tehetségkutatóról nem beszélhetnek, de azt megtudtuk, hogy céljuk olyat alkotni a magyar néptáncban, mint Michael Flatley az írben. Mellesleg már van világrekordjuk is. ► Tovább

Tovább

Tévedések vígjátéka – finn diákok forgattak a próbán

Finnországból, Poriból érkezett a Színintanházba  Essi Peijariniemi, Heli Kosunen A fiatalok az Erasmus-Ecvet diákcsereprogramnak köszönhetően összesen öt hetet töltenek főképp Békéscsabán és Gyulán. A Békéscsabai Jókai Színházban filmkészítéssel és  világítástechnikával ismerkednek, Vámos Zoltán operatőr-tanár segédletével a Tévedések vígjátéka című próbán is forgattak. A fordításban és tolmácsolásban Germán Melinda nyújtott segítséget.  

Tovább
06_cimbalibandfricska_foto-varaljai_janos_img_2345

Britain’s Got Talent: újabb magyar siker az angol tehetségkutatóban

Nlcafe.hu | Ismét egy magyar banda, a Fricska tűnt fel a Britain’s Got Talentben. A három srác produkciója teljesen lenyűgözte a zsűrit. A srácokat a hazai közönség az Orient című zenés darabból ismerheti, amelynek nemcsak táncosai, Ahmed a koreográfusa is. ► Tovább

Tovább
tege_antal_h

A társulat Tege Antalt jutalmazná a Kaszás Attila-díjjal

Tollal.hu | Már harmadszor jelölte Kaszás Attila-díjra a Békéscsabai Jókai Színház társulata Tege Antalt. A napokban lebonyolított szavazáson nem volt kérdés, hogy kollégái következetesen kitartanak a sokoldalú művész és teherbíró vezető munkatársuk mellett. Tege Antal játszik, rendez, tanít, szervez és irányít; színpadi alakításai és rendezései mellett nevéhez fűződik többek között az Ádámok és Évák programsorozat, a 24 órás Versfolyam, valamint számos gálaműsor sikere. Régi és új szerepeiről, feladatairól a Kaszás-díjra jelölés alkalmából beszélgettünk. (Niedzielsky Katalin interjúja) ► Tovább

Tovább

A Fricska a Britain’s Got Talent műsorában

Újabb magyar siker a Britain's Got Talent műsorában. A Fricska nevű gödöllői tánctrió négy igennel jutott tovább a brit tehetségkutatóban szombat este.Mind a négy zsűritag tátott szájjal bámulta, amint a három, Gödöllőn élő fiatalember elkezdett táncolni azon a színpadon, ahol alig két éve az Attraction érte el nem mindennapi sikerét és nyerte meg ugyanezt a műsort. Ha Önök is kíváncsiak a Fricska Táncgyüttes produkciójára elég, ha jegyet váltanak az Orient című előadásra, melyet májusban és júniusban is műsoron tart teátrumunk.  

Tovább
orient_1

Vonatzene Talambára és Cimbalibandre

Gödöllő után május 8-án végre Békéscsabára is befutott az Orient! Így Agatha Christie, Marlene Dietrich, Mata Hari és sok más neves személyiség után a Jókai Színház közönsége is felszállhat a legendás hírű luxusvonatra. Az Orient történetét, útvonalát, állomásait látványos színházi, cirkuszi revü, fantasztikus show keretében kiváló zenészek, táncosok és énekesek idézik fel. Az öreg kontinenst átszelő nagy utazásunk során életre kel a 19. és 20. század történelme, megelevenedik az európai nemzetek kultúrája, népzenéje. (Niedzielsky Katalin kritikája) Titokzatos, kalandos utazásra csábít a Művészetek Háza Gödöllő és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója a Talamba Ütőegyüttessel, a Cimbaliband zenekarral, a Fricska Táncegyüttessel, Gubik Petrával, Szomor Györggyel (a másik szereposztásban Gábor Anitával és Vasvári Csabával) és a teátrum táncosaival (Farkas Boglárka, Litauszki Enikő és Török Tünde). Fekete Péter Jászai-díjas rendező jól kitalálta, hogy igazi hívószóra komponálva – amilyen az Orient -, valamint a színház és a cirkusz összes elképzelhető tárházát bevetve, hogyan varázsolja el a közönséget. S ki ne vállalkozna szívesen az unalmas hétköznapok után ismeretlen helyek felfedezésére, egy ilyen vidám, izgalmas európai körutazásra Párizstól Isztambulig?! Legalább a porondon, a színpadon, legalább a zene, a tánc, a dalok segítségével, amiért még luxus jegyárat sem kérnek. A trükkök és effektek elképesztő választékát felvonultató szórakoztatásnál Fekete Péter azért többet akar nyújtani nézőinek, azaz utasainak. Több nyilatkozatában hangsúlyozza: nagyon is foglalkoztatja a zimonyi Száva-híd esete, amit 1914-ben a szerbek felrobbantottak, amelynek története elválaszthatatlan az Orientétől és persze az első világháborúétól. S nyilván nem hagyja nyugton a híd szimbólumszerepe sem. A kultúraközvetítő embereknek természetes, hogy a nyelv, a színház, a művészet ugyanúgy, mint az építmény – szakszerű nevén műtárgy -, két partot, városokat, embereket, különböző világokat köthet össze, hozhat közelebb egymáshoz. Az a közös bennük, hogy mindegyiknek ez a dolga. Híd, nyelv, kultúra, színház maradandó érték, ami összeköt és épít mindig, amikor múlandó érdek szétszakít, rombol. Ilyen a sín is, a híd mellett a másik főszereplő a produkcióban, illetve a színpadképben. Hol elődereng a füstből, a homályból, máskor csillog az esőben a sínpár, vagy előttünk fut, és mi rajta száguldunk. Izzó vasként, kemény fizikai munkával, erőfeszítéssel húzzák elő a kohóból a sínt, ami pálya lesz, út, lehetőség, távlat, jövő, az előadás vége felé létra (a mennybe?). Talán az is lehetne, de kettétörik, mint sok emberi sors. A sínpár mégis – ahogyan a vonat is – az indulás és az érkezés, a nekirugaszkodás és az újrakezdés színtere. Itt indul el a Nő és a Férfi, hogy megismerjen egy másik világot, megtalálja a párját, megértse a másik embert, annak kultúráját. Előfordul, hogy az utazás végzetes, drámába torkollik, hajózni, repülni, utazni mégis kell! Szitha Miklós, Grünvald László és Unger Balázs vonatzakatolást, robogást hűen visszaadó, magával ragadó zenéjét a Talamba és a Cimbaliband tolmácsolásában hallgatva megértettem, miért vonzódik Fekete Péter a vonatokhoz. (A Megyejárás programmal 2003-ban a szerelvényeket bevitte Budapesten a Nemzeti Színház elé a HÉV sínekre, most az Orientet hatalmas kivetítőn, ötletes díszlettel és nagyszerű zenével, tánccal a Jókai Színházba hozta be.) The show must go on, és a direktor-rendező, forgatókönyvíró szerint az több legyen puszta szórakoztatásnál: a cirkusz, a varázslat, az illúzió gondolatokat is ébreszthet, ha kellőképpen művészi színvonalú.                Kelet és Nyugat, két távoli világ összekapcsolása, hagyományok, vallások kibékítése éppen a kultúra segítségével, akár egy vonattal, utazással, jó ötlet. Mert kell a híd, a kapocs, a sínpár, és kellenek az álmodozók és a gondolatébresztők, akik újból és újból útra kelnek, hogy a távoli kultúrákat összehozzák, kibékítsék, azon munkálkodjanak, hogy ne robbantsák fel többé a hidakat, vonatokat, kellenek, akik ebben az üzenetben hisznek, mert a nemes célt nem lehet eleget hangsúlyozni. (Sokszor komoly műfajokban már kicsit unalmas is.) Két órában, két felvonásban 21 jelenet – már a számok jelzik: páratlan vállalkozás a manézson. Jellegzetes vasúti zajok, fények, sejtelmes kék füst. Párizsból indulunk, logikus útvonaltervezés, de nem a pályaudvarról, hanem a síngyárból, és a második jelenetben rögtön a végállomás, Isztambul síngyárában találjuk magunkat. Emberfeletti küzdelem az anyaggal, az izzó vassal, amit a fantasztikus zene és tánc közvetít, no meg a látvány: tombol a tűz, a hő, és az emberi akarat legyőzhetetlen: hidat, sínt kell építeni, közlekedni kell. Nyugati és keleti nagyvárosok állomásait kelti életre az első felvonás 13 jelenetének színes forgataga: a bőröndök tánca, a Férfi dala („Elhagyom a városom”), a Lány búcsúja régi életétől és az újrakezdés reménye („Vár a nagyvilág, vár a nagy kaland, vár a más világ… ez az indulás, mint az érkezés, álom és varázs”). A csörömpölésbe, zakatolásba, a nehéz vas zajába először szinte csak belesóhajt kicsit, később dallamokat játszik végig a harmonika. A Nagy utazás című jelenet Isztambultól Bulgárián, Románián, Szerbián, Münchenen, Franciaországon át Bécsig vonultatja fel a nemzeti kultúrákat; kiugró a román botostánc, a bajor jódli, a bécsi keringő és folyamatosan lenyűgöző a hegedű kerékzakatolást imitáló játéka. A vonathangokat népzene, francia sanzon, némafilmzene váltja fel, a különböző műfajokhoz megfelelő viselet, kalap társul. Megrázó az esőben zajló hídépítés, majd a Jó vonatra szálltam-e? duett. Ja, óriásbábok! Mert volt már színház, cirkusz, de báb még nem. Ezt is jól kitalálta a színpadmester. Híd, létra, vasszerkezet, valami ilyesmit rejthetett a Nő hosszú szoknyája, fátyla és a Férfi palástja alá, hogy a két embert mindennél magasabbra emelje. Megdöbbentő erővel hat a Szemből vonat című jelenet. A színpadot kezdettől uralja az óriásvetítőn az érkező és induló luxusgyors, ami bordó vagy éppen zöld változatban húz el elegánsan jobbra vagy balra a pályaudvaron. Az alkotóknak sikerül elhitetni velünk, hogy rajta ülünk, amikor a szemközti sínpáron szeli a kilométereket, és félelmünkben besüppedünk a székbe, amikor szembejön, közelít jellegzetes mozdonyával, emblémájával. Hatásos megoldás, hogy a két zenekar először fenn, vonatablakokat idéző kivágásban, majd lenn pályaudvari placcon játszik. A második felvonás Érsekújvár jelenete a cigányzenekarral nagyon is autentikus, hiteles, hiszen a pályaudvari szórakoztató zenélés komoly hagyományra tekint vissza pontosan az Orient történetében is. A legenda szerint egy gróf az érsekújvári restiben annyira elmélyedt a cigányzene hallgatásában, hogy lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. Hálából aztán alapítványt hozott létre a zenekar támogatására, és kikötötte, hogy a zenészek minden gyorsvonatnál szórakoztassák az utasokat, amíg a szerelvény vízvételezés miatt áll. S ez csak egy sztori a rablótámadást, árvizet, földcsuszamlást, hóakadályt, több kisiklást, ütközést elszenvedett luxusvonat sorsáról. Amikor a pénteki premieren éppen a kannákból varázsoltak elő muzsikát, arra gondoltam a színpadot bámulva, hogy valószínűleg kevés olyan természetes tárgy vagy használati eszköz akadhat, amit a Talamba és a Cimbaliband zenészei ne tudnának megszólaltatni. Elmélkedésre azonban nem sok időm jutott, mert a huszadik század elejének filmkockái gyorsan peregtek, és a Fricska Táncegyüttes olyan produkcióval nyűgözte le a nézőket, azaz az utasokat, amely már nem is parkett tánchoz hasonlított, hanem a világszám akrobatika határait feszegette. Az Álom utazás közben szép lírai betét, ahol a Nő a többfunkciós vasszerkezet ülésén zötyögve, a fogasra akasztott kabátból kinyúló kézzel ölelkezik. Az abszurd, groteszk jelenet után a Vidámpark jön, cirkusz, amihez a rendező nagyon ért, az elmaradhatatlan bohócokkal, kalapdobálóval, céllövöldével. De még ez sem volt elég, mert ez után interaktív játék vonta be a nézőket, utasokat a produkcióba, mégpedig a szünet végén kiosztott „hangszerekkel”. Nekem két rövid partvisnyéldarab jutott, amivel többed magammal az ütős szekciót erősíthettem, persze karmesteri vezényszóra. Mások labdákat dobálhattak célba, illetve két dobozfélét csiszolhattak össze, de úgy, hogy ne legyen semmi disszonancia, azaz szabályosan gyorsíthasson, zakatoljon a vonat. A háború drámai megidézése zökkentett vissza a vidámparkos mókázásból a zord valóságba, majd a Sirató című jelenet, amikor a táncosok fekete kendőkbe bugyolálva búcsúztatják fiaikat, férjeiket a bőröndökből átalakított katonasíroknál. Két parton címmel következett a találkozás és a duett a ledőlt hídnál, ami megint szimbolikus erővel hatott: a valóság már csak ilyen, a hidakat felrobbantják, az emberek elszakadnak egymástól, nem mindig győz a szerelem. De jönnek a gyerekek, a Kis kece lányom, a jövő, a remény, s ezzel bizakodóan cseng a finálé. Ez volt az utazás – nagy füsttel, nagy lánggal, felhajtással látványban és igazi szenvedéllyel, őszinte odaadással zenében és táncban. Minden közreműködőt egy ekkora produkcióból nehéz lenne felsorolni, de Zalán Tibor, Szomor György és Unger Balázs ütős dalszövegei, Egyed Zoltán szcenikus munkája, Papp Janó jelmezei, Moussa Ahmed és Darida Ildikó koreográfiája, valamint a videóanimációs csapat teljesítménye mindenképp megérdemli a kiemelést. Niedzielsky Katalin

Tovább
img_9601

ORIENT – premier után díszbemutató

Zajos sikerrel zajlott le a Békéscsabai Jókai Színházban az évad utolsó díszbemutatója. A Linamar Hungary Zrt. kiváló házigazdája volt az estnek, és támogatásával az Orient című zenés színházi előadás igazi társadalmi eseménnyé vált. A társaság Békés megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata, melyet még ismertebbé tesz erőteljesen növekvő autóipari ágazata. A bemutatót megelőzően „Kelemen László és az első magyar színtársulat” című kiállítás megnyitójára is sor került a színház aulájában, melyet dr. Pintér Márta Zsuzsanna egyetemi tanár készített. Egy nagy utazás várta a díszbemutató közönségét szombaton este színházunkban, virtuóz zenében, táncban, dalban elmesélve. Európai népek zenei- és tánckultúráját felvillantó könnyed utazás, de sokkal több is annál. Az Orient zenés színházból a Jászai-díjas Fekete Péter rendezésében minőségi előadás született Békéscsabán. A vastaps megérdemelten szólt az alkotóknak, a színészeknek, a zenészeknek és a táncosoknak.  A kóstolható ételek stílusosan a darabhoz köthető finomságok voltak, melyet a  BÉKSZI – Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola diákjai szolgáltak fel és Prohászka Béla Venesz-díjas szakács olimpikon ajánlott a jelenlévők figyelmébe. A kóstolható borokat az Európai Borlovagrend Dél–alföldi Legátusa a Frittmann Borászattal biztosította. A kellemes zenéről és a jó hangulatról a megszokott magas színvonalon a Hevesi Trió gondoskodott. Minden együtt volt tehát egy remekbe szabott, pazar estéhez, amely újra bebizonyította, hogy a színház is lehet olyan találkozási pont,  ahol városunk, a megye, valamint a szakmai élet prominens személyei a tartalmas kikapcsolódás, felemelő, ünnepi élmény után gondolatokat cserélhetnek, megismerkedhetnek egymással.

Tovább
11

Befutott a várva várt expressz Békéscsabára

A Jókai Színház sztárjai – Szomor György és Gubik Petra – mellett európai hírű zenészek és táncosok közreműködésével mutatta be pénteken este színházunk az Orient című darabot, melynek koprodukciós bemutatója Gödöllőn már korábban lezajlott. A békéscsabai közönség most májusban, júniusban láthatja a produkciót. A zenés-dramatikus színielőadást Fekete Péter Jászai-díjas álmodta színpadra. Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékező mű üzenete napjaink menekülthulláma, a párizsi tragikus események és a megújuló vallási, kulturális konfliktusok-konfrontációk okán fokozott aktualitással bírnak. Egymás megismerése, egymás kultúrájának elfogadása nélkül élhetetlenné válik világunk, újból és újból ledőlnek a sziszifuszi munkával épült erkölcsi, szellemi és kulturális hidak. Az előadás üzenet Európának, mi magyarok így, történelmi emlékezettel is végiggondoljuk az elfogadás, a megismerés, az együttélés alapkérdéseit. A történet szerint Párizsból egy férfi (Szomor György), Isztambulból pedig egy nő (Gubik Petra) indul el egymás felé, miközben, az utazás során, a zene, a tánc, a mozgás lehetőségeivel kibontják, elmesélik saját történetüket. Végigutazzák Európát az Orient Expressz segítségével, s közben megismerjük múltjukat, elindulásuk okát, a gyökereik, a kultúrájuk biztonságot adó, ugyanakkor gúzsba kötő elmeit. Az első világháború kitörése véget vetett az Orient expressz első korszakának. 1914. július 29-én a szerbek felrobbantották a zimonyi Száva-hidat, megsemmisítve a találkozás lehetőségét, szétszakítva az egymás felé induló férfit és nőt. Az Orient luxusjárata kapcsolódási pontot jelentett kelet és nyugat között, csakúgy, mint a Talamba Táncegyüttes és a Cimbaliband zenéje, vagy a Fricska koreográfiái.  „A lehetőségek vonata, az elegancia, a kaland, a nagy utazás szimbóluma. Különleges járat, az ismeretlen keresését, a távoli egzotikum felkutatását, megismerését jelképezi. Egy sínpár, mely összeköti Keletet Nyugattal. Egy zakatoló híd, mely átível folyókat, szakadékokat, akadályokat, nehézségeket.” A Orient-show egy nagy utazás, virtuóz zenében, táncban, dalban elmesélve. Európai népek zenei- és tánckultúráját felvillantó könnyed utazás, de sokkal több is annál, hisz Zimonynál mégiscsak ledőlt a híd tizennégyben, és a háború is kitört. Vajon miért dőlnek le a hidak, vajon még meddig törnek ki a háborúk – kérdezi a rendező két rövid felvonásban, a színház teljes eszköztárának hadba hívásával, briliáns zenészekkel, táncosokkal, látványos képekben elgondolkodva erről. Nem volt kétséges a közönség elragadtatása, és nem volt érdemtelen az ováció.

Tovább
img_2406_copy

Janus Pannonius az Akadémián járt

Reneszánszát éli színházunk reneszánsz darabja. A Janus Pannonius utolsó óráiról szóló Midőn halni készült című előadás nagy érdeklődés mellett a budapesti Vigadóban vendégszerepelt a Magyar Művészeti Akadémia meghívására. Zalán Tibor darabjának ősbemutatóját 2008-ban tartotta a Jókai Színház, most új változat készült belőle. Szinte monodráma Bartus Gyulával a főszerepben, egyetlen színpadi társa van csupán, Komlósi Katalin, a cselédlány szerepében.   "Aki él, az nem ír. Aki ír, az nem él" – ez a summás tételmondata a Zalán-darabnak, melyben a pécsi püspök és író feltételezett utolsó óráit elevenítik fel. A haláltusában víziók formájában jelennek meg élete szereplői, köztük Mátyás király, akivel a korábbi bizalmi viszonya küzdelemmé, éles vitává alakult.  Az előadást pódiumbeszélgetés követte. Jankovics József és Szörényi László irodalomtörténészek kifejtették: a kutatások szerint Janus nem beszélt magyarul. Minden korszaknak megvan a maga Pannonius olvasata. A mai kor is csodálja, milyen modern volt a költészete, magyar költészeti antológia nem is képzelhető el nélküle. Merő Béla rendező a produkció keletkezésébe avatott be: "Hét évvel ezelőtt egy reneszánsz pályázatra készült el a darab a zalai nyári színház és a békéscsabai színház együttműködésében. Tibor irodalmi alkotásokon keresztül fogalmazta meg főhősét. Janus haláltusája alkalmas arra, hogy nem reális helyzeteket teremtsünk, megjelenítsünk ott nem lévő alakokat. Ők az első verzióban a valóságban is felbukkantak a színpadon további színészek megformálásában, ám azzal a darabváltozattal nem voltunk teljesen elégedettek." – fejtette ki. Zalán Tibor meghúzta a darabját, a rendező ragaszkodott ahhoz, hogy egy női alak maradjon Janus mellett. Egybehangzó véleményük szerint a mostani változat sokkal izgalmasabb az előzőnél. Zalán Tibor kifejtette, egykori középiskolai tanárként összesen a Búcsú Váradtól és a Pannónia dicsérete című műveit ismerte a szerzőnek. Kölcsön kért könyveket, a tanulmányozás közben egyre inkább elkezdte érdekelni Janus személye és a viszonyok, amelyek között élt. Hozzátette: "meg kellett, hogy haljon, különben nem tudtam volna megírni. Sűrű helyzetbe kellett hoznom, hogy dialógusba kerülhessen a saját vízióival". Író és rendező közösen bevallották: számos közös munkán vannak már túl, alkotás közben komolyan össze tudnak veszni, főleg, ha egy-egy finom pálinka is előkerül közben, ez a tónus hozzátartozik a több évtizedes barátságukhoz. Zalán Tibor büszke arra, hogy Békéscsabán dolgozhat. A vidéki életforma sokkal inkább neki való, mint a fővárosi. Kevés íróval fordul elő, hogy hat művét könyv formájában kiadja a színháza a hatvanadik születésnapján. Az előadás a jövő évadban is látható lesz a Jókai Színház műsorán. Csicsely Zoltán

Tovább

Világhírű művészekkel, sztárokkal érkezett meg Békéscsabára az Orient Expressz

Világhírű művészekkel, sztárokkal érkezett meg Békéscsabára az Orient Expressz. A nagyszabású, látványos tánc-showt, koncert-színházat Fekete Péter a Jókai Színház Jászai-díjas igazgatója rendezte, a darab színpadra állításában pedig koprodukciós partnere a Gödöllői Művészetek Háza volt. Forrás: Csaba Televízió

Tovább
img_4314

Látássérültekkel az Orient kulisszái mögött

Kulisszajárásra érkeztek látássérült színházbarátaink csütörtökön kora este teátrumunkba, hiszen évek óta minden nagyszínházi bemutatónkat egy interaktív színpadbejárás előz meg. Ennek során a látássérültek megtapasztalhatják a színpad méretét, a díszleteket, megérinthetik a jelmezeket, kellékeket. Ezt követően meghallgatnak egy előzetes ismertetőt,  amely röviden bemutatja számukra a darab történetét, a szereplőket és a díszletet. A kulisszajárást egy közös teázá, kötetlen beszélgetés követte, majd kezdődött az Orient-zenés színház című előadás.

Tovább
1

A Jókai színpadán is dübörög az Orient

BEOL | Szombaton lesz a díszbemutatója Békéscsabán az Orient című darabnak, amelyet a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, Fekete Péter állított színpadra. ► Tovább

Tovább
szinhaz150507-9161

Német vendégek a színházban

CSABAI MÉRLEG | Egy országos program keretében német, színházi szakemberek vendégeskedtek városunkban. Május 6-án Fekete Péter igazgató, a Jókai színházat mutatta be a delegációnak.A Hungarian Round Tours VI. nevet viselő országos program során a zittaui Gerhart-Hauptmann Színház művészei jöttek el Békéscsabára, hogy itt ismerkedjenek a magyarországi, színházi struktúra működésével. ► Tovább

Tovább
_mg_9221

Fekete Péter az Orientről

Hónapok óra keresem, kutatom, mit jelent nekem az Orient Expressz. Nagy utazás, világjárás, izgalom, ismeretlen kalandokon átvergődés. Csak ne lenne ott a híd, az a fránya zimonyi híd, amely 1914-ben felrobbant, és akkor a szó szoros értelmében megszakadt valami egészen konkrét, ami összeköt, összekapcsol két világot. A sín, a sínpár, egy csillogó végtelen szalag, ami megkísérli a két – sokszor ellentétesnek tűnő – világot összekötni, egybesimítani. És jönnek, indulnak emberek időről időre, időből időbe, talán, hogy megismerjék a másikat, elérjék a másik kultúráját, s megértsék azt; aztán minduntalan felrobbannak a zimonyi hidak… Miért? Fekete Péter rendezőt az elmúlt években, mint a magyar színházi élet felfrissítő, megújító szervező‑menedzserét ismerhette meg a közönség. Többször nyilatkozta, hogy művészi alkotó munkára alig‑alig van ideje, s hogy mennyire hiányzik ez neki. S valóban, a magyar Vidéki Színházigazgatók Egyesülete elnökeként, a Magyar Teátrum színházi havilap alapító főszerkesztőjeként, a Békéscsabai Jókai Színház és a Szarvasi Vízi Színház igazgatójaként, ritkábban látjuk nevét rendezőként is a színlapon, de akik követték Fekete rendezői munkásságát, jól emlékezhetnek a bűvészmúltjából hozott, csodákkal átitatott képeire, sikereire.  A kilencvenes években „Az edinburghi színházi fesztiválon korábban sosem látott effektek” megteremtőjeként írt róla a Scottish.  A Szabadkai Népszínház Kés a tyúkban előadása azóta is példaként emlegetett produkció a Vajdaságban. A Csáth-novellára kreált Emma című darabja (Lajkó Félix és Döbrei Dénes közreműködésével) a Sterija Játékokról a  legjobb mozgás díját, a Zrenjanini Fesztiválról a legjobb játéktér és a legjobb rendezés díját hozta el.   A cirkuszművészet, az illuzionista világ szinte minden rendezését, látványtervezését átszövi. Fekete, igazgatói munkássága mellett, 2010-ben létrehozta a Porondszínház nevű cirkusz‑színházi előadóhelyet, Közép-Európa legmodernebb utaztatható cirkusz‑színházi terét. Vidnyánszky Attila Circus Hungaricusához a játékteret tervezte, de kirobbanó sikert hozott az átdolgozott, menekülttáborra átírt La Mancha lovagja története, melynek játékterét, trükkjeit is tervezte a rendezés mellett. Az égbe induló, semmiben megálló lépcső, az égből pottyanó artisták, a kötéltáncos‑jelenet kimoshatatlanul beleégett a nézők lelkébe. Vissza‑visszatérő tartalmi elem az általa létrehozott darabokban a fogyasztói társadalom bírálata (Disznójáték, Csörte), vallja, hogy a trükkökkel, mint művészi eszközökkel, érzelmeket, gondolatokat lehet és kell közvetíteni, az illúzió keltés több, mint szórakoztatás, lehet művészet is.

Tovább
1
23456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150151152153154155156157158159160161162163164165166167168169170171172173174175176177178179180181182183184185186187188189190191192193194195196197198199200201202203204205206207208209210211212213214215216217218219220221222223224225226227228229230231232233234235236237238239240241242243244245246247248249250251252253254255256257258259260261262263264265266267268269270271272273274275276277278279280281282283284285286287288289290291292293294295296297298299300301302303304305306307308309310311312313314315316317318319320321322323324325326327328329330331332333334335336337338339
…340341342343344…
345346347348349350351352353354355356357358359360361362363364365366367368369370371372373374375376377378379380381382383384385386387388389390391392393394395
396
Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

Furfangos mese

Azok a boldog szép napok – Frédi és Lina álma

Kék róka

Álomügyelet

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók

Békéscsabai Jókai Színház

1.4ezer subscribers

A Jókai Színház hivatalos YouTube csatornája.

Békéscsabai Jókai Színház

0 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLlFiaWh2Vld5NXlv

Advent harmadik vasárnapjára🕯️🕯️🕯️

28 megtekintés 2025. december 14.

0 0

3 1

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnBHRGdBbmJtcFVF

Advent második vasárnapjára🕯️🕯️

45 megtekintés 2025. december 8.

3 1

Pozsgai Zsolt:
Látni a láthatatlant
hétköznapi passió
Nikosz Kazantzakisz regénye alapján
Grigorisz atya, görög pópa  Tege Antal
Fótisz atya, a menekültek vezére, pap  Beszterczey Attila
Patriarkhesz, földesúr  Lénárt László
Mikhelisz, a fia  Lévai Attila
Manoliosz, Patriarkhesz fogadott fia  Holló Patrik Albert eh.
Panajótisz, a kovács  Katkó Ferenc
Aga, a megszállt görög falu török helytartója  Bozsó József
Katerina, özvegyasszony, a férfiak kiszolgálója  Papp Barbara
Ládász, uzsorás  Csomós Lajos Jászai Mari-díjas
Konsztantisz, a kávéház tulajdonosa  Csurulya Csongor
Mariori, Grigorisz lánya  Csonka Dóra
Lénió, Panajótisz lánya  Sziveri Emese szh.
Jannakosz, fiatal vándorárus  Horváth Bence szh.
Juszufka  Kollár Bence szh.
Továbbá: Hamar Vivien, Kövesdi Kornélia, Márki Szabina, Roszik Ivett, Sallai Zsóka, 
Somogyi Anna, Trabach Veronika, Balázsi Róbert, Borák Péter, Csipke Sándor, 
ifj. Mlinár Pál, Mlinár Péter, Szepsi Szilárd, Efthymiadi Efthymia, Balázs Benett
Súgó: Roszik Ivett    Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin  Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Koreográfus: ifj. Mlinár Pál   Zene: Rázga Áron
Dramaturg: Seregi Zoltán
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka

Pozsgai Zsolt:
Látni a láthatatlant
hétköznapi passió

Nikosz Kazantzakisz regénye alapján


Grigorisz atya, görög pópa Tege Antal
Fótisz atya, a menekültek vezére, pap Beszterczey Attila
Patriarkhesz, földesúr Lénárt László
Mikhelisz, a fia Lévai Attila
Manoliosz, Patriarkhesz fogadott fia Holló Patrik Albert eh.
Panajótisz, a kovács Katkó Ferenc
Aga, a megszállt görög falu török helytartója Bozsó József
Katerina, özvegyasszony, a férfiak kiszolgálója Papp Barbara
Ládász, uzsorás Csomós Lajos Jászai Mari-díjas
Konsztantisz, a kávéház tulajdonosa Csurulya Csongor
Mariori, Grigorisz lánya Csonka Dóra
Lénió, Panajótisz lánya Sziveri Emese szh.
Jannakosz, fiatal vándorárus Horváth Bence szh.
Juszufka Kollár Bence szh.

Továbbá: Hamar Vivien, Kövesdi Kornélia, Márki Szabina, Roszik Ivett, Sallai Zsóka,
Somogyi Anna, Trabach Veronika, Balázsi Róbert, Borák Péter, Csipke Sándor,
ifj. Mlinár Pál, Mlinár Péter, Szepsi Szilárd, Efthymiadi Efthymia, Balázs Benett

Súgó: Roszik Ivett Ügyelő: Szepsi Szilárd

Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó

Koreográfus: ifj. Mlinár Pál Zene: Rázga Áron

Dramaturg: Seregi Zoltán

Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnlIVDZPQWExNkdr

Pozsgai Zsolt: Látni a láthatatlant (Békéscsabai Jókai Színház)

82 megtekintés 2025. december 3.

3 0

Ajándékozzon színházjegyet, ajándékutalványt vagy szabadbérletet szeretteinek. Szinházat karácsonyra - mindenkinek!

Ajándékozzon színházjegyet, ajándékutalványt vagy szabadbérletet szeretteinek. Szinházat karácsonyra - mindenkinek!

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnRSRnp1aXVIVG9B

Színházat karácsonyra mindenkinek!

45 megtekintés 2025. december 1.

3 0

Juhász Gyula: Karácsony felé
Elmondta: Mészáros Mihály színművész

Juhász Gyula: Karácsony felé
Elmondta: Mészáros Mihály színművész

5 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjR3ZjZtZVl1SUdZ

Advent első vasárnapjára🕯️

83 megtekintés 2025. november 30.

5 0

Koltay Gábor
Azok a boldog szép napok
Frédi és Lina álma
nosztalgia musical
Frédi zenekara: Lévai Attila (gitár, ének), Puskás Dániel (basszusgitár, ének),
Rázga Áron (szintetizátor, ének), Berta János (fúvós, ének), Szász Borisz (ének, vokál)
Falusi Balázs Áron (szintetizátor, ének), Babarik Vince (dob), Tóth Gábor (szólógitár)
Frédi  Lévai Attila
Lina  Csonka Dóra
Frédi apja  Katkó Ferenc
Frédi anyja  Kovács Edit Jászai Mari-díjas
Lina apja  Bartus Gyula Jászai-díjas, Érdemes Művész
Lina anyja  Fehér Tímea
Márton atya / Oresztész  Beszterczey Attila
Központos  Bozsó József
Nyomozók   Csurulya Csongor, Szepsi Szilárd
Rendőrök  Bozsó József, Horváth Bence szh.
Igazgató / Belügyes  Csurulya Csongor
Mimi néni  Nagy Erika
Kállai Gyula  Tomanek Gábor
Orosztanárnő  Márki Szabina
Bárénekesek  Nagy Róbert, Sziveri Emese szh.
Felszolgáló  Trabach Veronika
Virágárus   Somogyi Anna
Egyetemisták  Kövesdi Kornélia, Balázsi Róbert, 
Borák Péter, Kollár Bence szh.
Gyerekek  Puskás Petra, Balázs Benett
Súgó: Roszik Ivett     Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin  Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Korrepetítor: Rázga Áron    Zenei vezető: Rázga Áron, Szűts István
Mozgás: Szepsi Szilárd
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka
Rendező: Koltay Gábor
Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész

Koltay Gábor
Azok a boldog szép napok
Frédi és Lina álma

nosztalgia musical

Frédi zenekara: Lévai Attila (gitár, ének), Puskás Dániel (basszusgitár, ének),
Rázga Áron (szintetizátor, ének), Berta János (fúvós, ének), Szász Borisz (ének, vokál)
Falusi Balázs Áron (szintetizátor, ének), Babarik Vince (dob), Tóth Gábor (szólógitár)

Frédi Lévai Attila
Lina Csonka Dóra
Frédi apja Katkó Ferenc
Frédi anyja Kovács Edit Jászai Mari-díjas
Lina apja Bartus Gyula Jászai-díjas, Érdemes Művész
Lina anyja Fehér Tímea
Márton atya / Oresztész Beszterczey Attila
Központos Bozsó József
Nyomozók Csurulya Csongor, Szepsi Szilárd
Rendőrök Bozsó József, Horváth Bence szh.
Igazgató / Belügyes Csurulya Csongor
Mimi néni Nagy Erika
Kállai Gyula Tomanek Gábor
Orosztanárnő Márki Szabina
Bárénekesek Nagy Róbert, Sziveri Emese szh.
Felszolgáló Trabach Veronika
Virágárus Somogyi Anna
Egyetemisták Kövesdi Kornélia, Balázsi Róbert,
Borák Péter, Kollár Bence szh.
Gyerekek Puskás Petra, Balázs Benett

Súgó: Roszik Ivett Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Korrepetítor: Rázga Áron Zenei vezető: Rázga Áron, Szűts István
Mozgás: Szepsi Szilárd


Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka


Rendező: Koltay Gábor
Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész

4 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjhkQ3VTZ3lOb3Zv

Koltay Gábor: Azok a boldog szép napok - Frédi és Lina álma (Békéscsaba Jókai Színház)

96 megtekintés 2025. november 24.

4 0

További videók... Feliratkozás

Gyorslinkek munkatársainknak

Következő előadásaink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Egyetértek a használati feltételekkel
Kérjük, valódi email címet adjon meg
Ezzel a címmel már korábban regisztráltak
A megadott biztonsági kód helytelen.
Köszönjük feliratkozását! A megadott email címre küldtünk egy emailt, kérjük kattintson az emailben található linkre.
Facebook
Rólunk írták

„Az ügyelőben is benne van, amit a drámáról tudok” – Kortársonline

István, az országépítő – Ma reggel

„Kemény és kegyetlen út Istvánnak…” – behir.hu

Táncdalfesztivállal zárult a Városházi Esték programsorozata – behir.hu

Oscar a megnyitón – behir.hu

A Fatia Negrával indul a Szarvasi Vízi Színház programja – M1

Belépés munkatársainknak

Regisztráció munkatársainknak

Regisztráció

Levelezés munkatársainknak

© 2007 – 2025 Békéscsabai Jókai Színház
Go to Top
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk azáltal, hogy emlékezünk a preferenciáira és ismételt látogatásaira. Az „ELFOGAD” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Mindazonáltal személyre is szabhatja a Cookie-beállításokat.
COOKIE BEÁLLÍTÁSOKELFOGAD
Manage consent

Adatvédelmi áttekintés

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a cookie-k közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
SütiIdőtartamLeírás
cookielawinfo-checkbox-analytics11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-functional11 hónapA cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-necessary11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak.
cookielawinfo-checkbox-others11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-performance11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
viewed_cookie_policy11 hónapA cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot.
Funkcionális
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Teljesítmény
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Analitika
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb., vagyis a látogatói elégedettségről.
Hirdetés
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Egyéb
Egyéb kategorizálatlan cookie-k azok, amelyek elemzése folyamatban van, és amelyeket még nem soroltak be egy kategóriába.
Mentés és elfogadás
Megszakítás
Eszköztár megnyitása Akadálymentesítés eszközei

Akadálymentesítés eszközei

  • Betűméret növeléseBetűméret növelése
  • Betűméret csökkentéseBetűméret csökkentése
  • SzürkeárnyalatosSzürkeárnyalatos
  • Magas kontrasztMagas kontraszt
  • Negatív kontrasztNegatív kontraszt
  • Világos háttérVilágos háttér
  • Hivatkozások aláhúzásaHivatkozások aláhúzása
  • Olvasható betűtípusOlvasható betűtípus
  • Alaphelyzetbe állítás Alaphelyzetbe állítás