A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit 2014. szeptember 29. (hétfő) 18.00 órára, a Jókai Színház Szalonjába. Vendégünk: Orbán János Dénes, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író. Az est házigazdája: Farkas Wellmann Éva költő, a Bárkaonline szerkesztője. Orbán János Dénes neve ismerősen cseng a csabai irodalom- és színházkedvelők számára; pajzán székely humorral fűszerezett estjei maradandó élményt jelentettek eddig is. És úgy tűnik, az erdélyi és összmagyar irodalom fenegyereke még mindig elő tud rukkolni új, provokatív erejű művekkel: ezúttal Janus Pannonius apokrif költeményeit hozza el nekünk. Amitől eddig tanáraink „megkíméltek”: megismerhetjük első magyar költőnk merész: erotikus, humoros, sőt szatirikus verseit – egy ugyancsak bátor hangú, kiváló poéta átköltésében. Az esten bemutatjuk A költő, a ringyó és a király című, frissen megjelent kötetet – melynek egyik verséért a szerző idén elnyerte a Salvatore Quasimodo Költőverseny emlékdíját. „Janust a bölcsészet és a hedonizmus izgatta, és csupán tíz évig volt boldog, amíg Itáliában tanult a szabadelvű oskolákban, fürdött a napfényben, és kocsma- meg bordélyélményekkel fűszerezhette mindennapjait. (Részlet a könyv szerzői-fordítói utószavából, melynek címe Frons Jani tertia – Janus harmadik arca.)   Rendezvényünket 18 év fölötti nézőinknek ajánljuk.

RAFFAY ERNŐ történész szabadegyetemi előadássorozatára várja az érdeklődőket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az első előadásra szeptember 26-án, 18.00 órától kerül sor az Ibsen Stúdiószínházban „Magyarország az I. világháborúban 1914-1920” címmel. A további előadásokra október 2-án és október 16-án kerül sor.

Bérletes nézőink bizonyára észrevették, hogy az idei évadra szóló bérletükön – a tavalyi évhez hasonlóan- bizonyos előadások neve mellett egy betű és egy szám szerepel. A Békéscsabai Jókai Színház a 2014-2015-ös évadában a felnőtt bérletekben megtekinthető előadások két helyszínen kerülnek megrendezésre. Mivel az előadóhelyek nézőterei eltérő számú ülőhelyekkel rendelkeznek, ezért már a bérletvásárláskor az előadáshoz kiválaszthatta a helyét, amit ennek megfelelően feltüntettünk a bérletén. Például: Lovak B3 Nagyszínház Földszint bal II. sor 1. szék Bernarda Alba háza Nagyszínház Földszint bal III. sor 6. szék Kapj el 1 Ibsen Stúdiószínház Ibsen színpad bal 1. sor 1. szék   Melyik időpontra érvényes a bérletem? A nagyszínházi előadások a bérletének nevével jelölt napokra szólnak (pl.: Latinovits Zoltán bérlet). Az Ön bérletéhez tartozó stúdiószínházi műsor szintén megtalálható a bérletén, betűvel és számmal jelölve. Például: Ha Ön a Kapj el-t választotta, és a "Kapj el 1" szerepel a bérletén, a játékrendben is az "Kapj el 1" -et kell keresnie.  

Nyíltnapot tartott szeptember 21-én a Nemzeti Színház. Udvaros Dorottya születésnapi koncertje, beszélgetés Földes László Hobo-val, a készülő bemutatók nyílt próbái, játékok, villámrandik, fotózkodás művészekkel, felolvasószínház és kiállítások, körhinta a hajóorrban, a parkolóban és kulisszajárás szakértő vezetőkkel. Ezt a programot kínálta a magyar dráma napján megtartott eseményen a Nemzeti. A beharangozott készülő bemutatók nyílt próbái közül az egyik épp a Békéscsabai Jókai Színházzal is koprodukcióban megszülető Egerek című darab próbája volt. A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a sokak számára ismert zenés mesejáték. A Minden egér szereti a sajtot című mese átdolgozása Urbán Gyula munkáját dicséri. A próbák már javában folynak, hiszen október 11-én lesz a bemutató, amibe most betekintést nyerhettek a nézők a nyíltnap keretében. A Jókai Színházat Gábor Anita, Vadász Gábor és Gerner Csaba színművészek képviselik az előadásban, akik a nyíltnapi próbán egy kicsit a Nemzeti arcai is lettek. A Nemzeti Színház nagyszínpadára kerülő díszletek és jelmezek is a Békéscsabai Jókai Színházban készülnek, az utóbbi Papp Janó alkotása.  

A Jókai Színház egy meglepetéssel nyitja meg jelképesen a 2014/2015-ös évadát: kedden délelőtt 11:30 órakor várjuk a színházbarátokat egy kis ebéd előtti programra a teátrum elé. A díszlet, ami egy karám, már épül, de hogy pontosan mi is történik majd, az legyen meglepetés. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy találkozhatnak a Jókai Színház társulatával és a karámban történni fog valami…

Magyar Hírlap |  „A művészet mindaddig nem fog a politikától függetlenedni, amíg ki van szolgáltatva neki” – vallja Zalán Tibor József Attila-díjas magyar költő, író, dramaturg, pedagógus, egyetemi tanár. A hatvanadik születésnapját ünneplő alkotót az európai dráma válságáról, a gyermekszínházról, a színészi létről és az irodalom helyzetéről kérdeztük. Hrecska Renáta interjúja – Pályájának kezdetén az irodalmat egyfajta ellenállást kifejező erőként is tartotta a kezében. Mennyire változott ez meg mára? – Ma már nincs minek ellenállni. Bírálni bármit és bármilyen formában lehet, de az a közegellenállás, ami az egypártrendszerben volt, nem létezik többé. Mivel én nem tartozom egyik kitüntetett irodalmi (politikai) oldalhoz sem, azt figyelhetem meg, hogy ezek egymásra gyakorolnak nyomást, próbálnak egymás ellenében fellépni. Én a senki földjén időnként azt érzem, hogy minden oldalról rám lőnek – de ez már nem ellenállást vált ki belőlem, hanem rezignált mosolyt. A „harc” véget ért. – Mennyire függetlenedhet a művészet a politikától? – A művészet mindaddig nem fog a politikától függetlenedni, amíg ki van szolgáltatva neki. A megjelenő lapok sem gazdaságilag, sem politikailag nem függetlenek, így a bennük szereplő, hozzájuk csatlakozó irodalmároknak is fel kell vállalniuk bizonyos politikai mozgásokat. Az lenne a legjobb, ha a politikai jellegű mecenatúrát felváltaná valami semleges oldalról érkező támogatás. Az egyes alkotók persze függetleníthetik magukat a politikától, én ilyennek tartom magamat, de ezt csak azzal együtt lehet megtenni, ha az ember levonja a szükséges konzekvenciákat, és beletörődik akár a mellőzésbe, akár a támogatatlanságba. – Élete folytán több alkalommal vállalt szerepet különböző irodalmi folyóiratok szerkesztőjeként, rovatvezetőjeként. Hogyan látja a hasonló lapok létét napjainkban? – Az igazi irodalmi értékek egyelőre még mindig a nyomtatott folyóiratokban jelennek meg, rájuk irányul a legtöbb figyelem – persze ez következik abból is, hogy az írók nagy része már jóval túl van a harmincon, és bár használja a számítógépet és a világhálót, nem akarja csak arra áthelyezni a tevékenységét. A nyomtatott alapú irodalmi kiadványok meg fognak maradni, de csak a legjobbak vagy csak a legszerencsésebbek. – Mennyiben képezi részét az átlagember mindennapjainak az irodalom? Miért csökken folyamatosan az olvasás szeretete? – Erről nekem különvéleményem van. Azt gondolom, soha nem voltak többen az irodalom iránt érdeklődők ebben az országban, mint most, bár lehet, hogy kevesebben sem. Gondoljunk csak a Nyugat előfizetési bázisára, vagy a Holnap antológia eladott példányaira. A szocializmusban volt egy szlogen, „Olvasó nép”, amellyel azt a látszatot akarták kelteni, hogy a szocializmusban a nép olvas. A nép nem olvas, az egyes emberek olvasnak. Úgy vélem, nem kevesebben, mint eddig, annak ellenére, hogy a könyvárak tetemesen, majdnem a megfizethetetlenségig nőttek. – Ön szerint él ugyanaz az elkötelezettség a mai fiatal művésznemzedékben, mint az ön pályatársaiban? – A kérdés az, milyen elkötelezettségre gondolunk. A Kádár-rendszerben élő és alkotó művészekben legalább kétféle elkötelezettség munkált. Egyrészt vagy a rendszer mellett, vagy – és ez volt a jellemzőbb – a rendszer ellen, annak kritikai megközelítését felvállalva dolgoztak a művészek. És természetesen kellett valamennyiünkben lennie elkötelezettségnek afelé a művészet felé, amelyet gyakoroltunk. A mai fiatalok is elkötelezettek, de szerencséjükre már nem kell feltétlenül politikai megfeleléseken töprengeniük, elsősorban a művészi produkció minősége kell hogy legyen a legfőbb irányadó számukra. Nyilván közöttük is vannak a régi pártkatonákhoz hasonló figurák, de ők nem igazán tudják érvényesíteni ezt a kívülről jövő kényszert a művészeti águkban. Mindemellett jóval szabadabbnak látom a mai fiatal művészeket, mint mi voltunk, és megjósolom, hogy az eredmények sem késnek sokáig, vagy már meg is jöttek, csak még nincsenek eszközeink az érzékelésükhöz. – Dalszövegíróként, dramaturgként több, gyermekeknek készülő produkcióban is részt vett. Milyen hozzáállást kíván a gyerekek tartalmas szórakoztatása? – A gyerekközönség nem jobb, nem rosszabb, mint a felnőtt, csak sokkal másabb. Én úgy szoktam megfogalmazni, hogy nem másfajta hozzáállást kíván a gyerekekhez való beszéd, hanem másfajta eszköztárat igényel. Ha arra gondolunk, hogy Weöres egyetlen gyerekverset sem írt, mégis ő az egyik legnépszerűbb gyerekversszerzőnk, akkor megérthetjük, mire gondolok. A gyerek igényli, hogy komolyan vegyék, megérzi, ha nem minőségi művel szólítják meg, kritikus és érzékeny, sokkal érzékenyebb a befogadásban, mint azt gondolnánk. A talán legnépszerűbb gyerekdarabom előadásain, gondolok itt a Rettentő görög vitézre, a Stúdió K színházban együtt nevet ötéves kisgyerek és hatvanéves nagyapa. Szokták kérdezni, kinek írom ezeket a darabokat. A közönségnek, felelem, és nem teszem hozzá, hogy csak gyerekekre gondolok. Persze, bizonyos kötöttségeket be kell tartani, bizonyos megszólalási elemeket ki kell iktatni az ilyen előadásokból. – Egyik legutóbbi, fiataloknak szóló munkája a Toldi, amely ugyanakkor éppúgy szól a felnőtteknek is. Mennyiben alakította át az eredeti művet? – Nekem abból kellett kiindulnom, hogy a Toldi eddig szinte valamennyi színpadi előadása megbukott, vagy fogalmazzunk finomabban, nem érte el a célját. Ha belegondolunk, a tartalma vékonyka, konfliktust egyetlent találunk benne, s az sem véresen komoly. A fiatalok színházában pedig mozgásra, változásra van szükség. Megpróbáltam tehát cselekményessé tenni Arany remekművét, már csak azzal is, hogy a nyelvet, bár megtartottam az én betoldásaim nagy részében is a felező tizenketteseket, mozgalmasabbá tegyem. Megnöveltem Bence szerepét, hogy ne kelljen Toldinak állandóan monologizálni. Narrátort iktattam be, ahol nem tudtam dramaturgiailag megoldani a váltásokat. Szóval mindent átalakítottam úgy, hogy mindent meg is tartottam az eredeti műből. Nekem úgy tűnt, a közönség hálás volt ezért. – Tavasszal videokonferencián vett részt nemzetközi szakértőkkel. Mi a véleménye az európai dráma helyzetéről?  – Úgy látom, mindenhol hasonló gondokkal küszködnek, és hasonló törekvések mentén alakítják át a színházak életét. Anyagi gondok természetesen mindenhol jelentkeznek, fölmerül a független színházak kérdése mint megoldandó probléma. Szinte minden hozzászóló kifejtette, hogy alaposan át kell alakítani a színházi nyelvet, értem ezen a színpadon használt nyelvet, ugyancsak átalakításokat kíván a színházi formanyelv. Nem válságban van szerencsére az európai dráma, hanem változásban. És ez sokfelé elviheti az egyes országok színjátszását, amit én jónak tartok, mert minden másságból csak profitálhat a másik színház. – Min dolgozik jelenleg? – A kecskeméti Ciróka Bábszínház három gyerekdarab írására kért fel, azoknak a jegyzeteit készítem, a szerkezetükön bíbelődöm még – és pár verset is írtam a napokban. Ami még nagyon fontos: mivel három hete megszületett az unokám, Szabó Zalán Árpád, ismét elkezdtem gyerekverseket írni – mire fogékony lesz a költészetre, remélem, már egy külön neki íródott mesekönyvet adhatok majd a kezébe. Fotó: Csudai Sándor

A nyári sikerek, vendégszereplések méltatásával kezdte összegzését Fekete Péter igazgató Szanazugban, a 2014-2015-ös évadnyitó, családias hangulatú társulati ülésén. Az értékelés után a direktor ismertette az új évad műsortervét, a bérleteket, az újításokat. A választások évében, amikor egy évben háromszor is az urnákhoz járulunk, szimbolikusan akár a „Választások Évadának” is nevezhetnénk a Békéscsabai Jókai Színház előttünk álló évadát, hiszen a bérletprogram összeállításában a nézőknek több alkalommal szabad választási lehetőséget adunk. Az évadunk célja, hogy tartsuk műsoron, kínáljuk fel, mutassuk meg a korábban elkészült értékeinket azoknak, akik most szeretnék megnézni ezeket. Ennek értelmében a négy nagyszínházi előadást tartalmazó bérletünket kiszélesítjük egy választható stúdiószínházi előadással, melyet a repertoáron lévő hét stúdió-darabunkból választhatnak ki a nézők a bérlet megvásárlásakor. A választási lehetőségek ezzel még nem érnek véget, hiszen a nagyszínházi bérletben a nyitó darabot is szabad választással döntheti el a néző. A kínálat: a Lovak vagy a Koldusopera. Mindkét darab fergeteges közönségsikerrel élte meg az elő-bemutatóját 2014 tavaszán, de a bérletes közönségünknek még nem volt lehetősége megtekintenie őket. Itt az alkalom! Mindkét mű a színház egy-egy megbecsült művészének (Bartus Gyulának és Katkó Ferencnek) munkája. A művek óvatos, tájékozódó kísérletnek indultak, de mert mindkettő remek kritikákat kapott, nyugodt bizalommal ajánlhatjuk őket bérletes közönségünknek is. Az előbbi, a Lovak, könnyedebb táncjáték-musical, míg a Koldusopera, Brecht klasszikusa, elvontabb társadalomkritikájú mű. Második bemutatóként ifj. Mlinár Pál és Falusi László Ládafia című táncjátékát dolgozzuk át a Balassi Táncegyüttessel koprodukcióban, színészekkel kiegészítve az eredeti előadást. Pataki András rendezésében Kovács Frigyes Jászai-díjas színművész főszereplésével készül az ősz nagy drámája, az Egerek és emberek, mely társulatunk szinte valamennyi férfi tagját színpadra szólítja. Karácsony előtt mutatjuk be a gyerekeknek és családoknak Belinszki Zoltán – Varga Viktor: Holle anyó című mese musicaljét, melynek zenéjét a Jókai Színház zenei vezetője, Gulyás Levente szerezte. A sok férfi szereplőt felsorakoztató Egerek és emberek után egy igazi női darab, a Bernarda Alba háza következik Béres László rendezésében, flamenco zenével és tánccal, 2015 januári bemutatással. Az Ibsen Stúdiószínházban két kortárs ősbemutatóra készülünk. Az egyik Zelei Miklós- Pethő Sándor Karkithemia című darabja Tege Antal rendezésében, Kara Tünde Jászai-díjas színművésznőnk monodrámájaként, a másik Apáti Miklós a legendás énekes-színésznő, Karády Katalin életéből jelenteket felvillantó K und K (Karádi katonái) című darabja,  Merő Béla rendezésében. 2015 tavaszán ismét műsorra tűzzük A dzsungel könyvét, hogy azok a fiatalok, akik az előző évadban nem láthatták, megtekinthessék azt. A Talamba Ütőegyüttes és a Cimbaliband együttes zenéjére nagyszabású táncos színmű készül Fekete Péter rendezésében, Orient Express címmel, mely az európai és orientális kultúra együttesét mutatja fel, s egyben emléket állít az I. Világháború kitörési pillanatának. Még egy koprodukcióra sor kerül ebben az évadban: az Újvidéki színházzal közösen állítjuk színpadra Mrozek: Özvegyek című darabját Dávid Zsuzsa rendezésében. Az előzetes tervek szerint júniusban láthatják nézőink Csiszár Imre rendezezésében a Tévedések vígjátékát.  Továbbra is fontos cél az ifjúsági és iskolás réteg megszólítása.  A tinédzser korosztály nevelése, a felnőtt társadalomba való beilleszkedése szempontjából a színházművészet, mint közpénzből fenntartott művelődési ág, jelentős felelősséggel tartozik. Az oktatási intézmények nevelési feladatainak támogatására – és a saját, új színházi közönségünk kinevelésére – továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani. – hangsúlyozta Fekete Péter. Ennek érdekében évadonként több darabot is a konkrét tananyaghoz illeszkedő módon tűzünk műsorra, folytatni szándékozunk  az  Ádámok és Évák programsorozatot, Békéscsaba fiatalsága számára nyitva áll az új évadban is a Mindentudás Színházi Egyeteme, valamint a Mű-Kedvelő Érték-Tár programsorozattal  elindult az amatőr színjátszó csoportok felkarolása. Ünnepekben, gálákban, projektekben a következő évadban sem lesz hiány, hogy csak a Magyar Teátrum Díjátadó Gálát, a Magyar Drámaíró Versenyt vagy a 24 órás versfolyamot említsük. Hatvanadik évadába érkezett teátrumunk, október 6-án lesz éppen 60 éve, hogy Jókai Mór: Az aranyember című színművét bemutatta a színház társulata. A családias hangulatú társulati ülést megtisztelte jelenlétével Kiss Tibor, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere, aki méltatta a gyümölcsöző együttműködést és erre az évadra is sok elégedett nézőt és szép sikereket kívánt a társulatnak. 

Hir6. hu | Magyar nyelven, a pozsonyi Nová Scéna színházban játsszák a szarvasi Cervinus Teátrum és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkcióját, a Holle anyó című családi musicalt.   ⇒ Tovább

Az önkormányzati választások előtti utolsó, soros ülését tartotta csütörtökön a békéscsabai képviselő-testület. A zárt ülést követően a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetés átadásával kezdődött el a képviselő-testületi ülése. Ebben az esztendőben a városi elismerést dr. Elek Tibor irodalomtörténésznek, a Bárka folyóirat főszerkesztőjének ítélték oda és adták át.  A rangos elismeréshez szívből gratulál a Jókai Színház társulata! Dr. Elek Tibor 1962-ben született Nyíregyházán, 18 éves koráig Nagykállóban élt, ott is érettségizett. 1987-ben diplomázott magyar-történelem szakon a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1986-tól Gyulán illetve Békéscsabán él és dolgozik. Magyar és történelmet tanított Gyulán az Erkel gimnáziumban, volt a Gyulai Hírlap főszerkesztője, és három éven keresztül az MTA támogatott kutatóhelyek irodájának tudományos segédmunkatársa. 1997-től a Bárka irodalmi, művészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, 1999-től főszerkesztője, és a Körös Irodalmi Társaság elnöke, 2007-től pedig a Bárkaonline főszerkesztője is. 1999-től 2008-ig a Békés Megyei Könyvtár osztályvezetőjeként folytatta tevékenységét, azóta munkahelye a Jókai színház. Négy éven át szerkesztette az Aradon megjelenő Irodalmi jelen című folyóirat kritikai rovatát, 2013-tól tanít a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Dr. Elek Tibor folyamatosan jelentős szerepet vállalt és vállal Békéscsaba és a térség irodalmi rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, és sokat tett a helyi kulturális értékek országos népszerűsítése érdekében. Az elmúlt közel két évtizedben több tucatnyi jól sikerült irodalmi, kulturális program, konferencia, fesztivál, könyvbemutató, író-olvasó találkozó szervezője, lebonyolítója. Tíz önálló verseskötete jelent meg, irodalomtörténészi, kritikusi tevékenységét 2006-ban Pro-literatura, 2008-ban Ratkó József-díjjal és Irodalmi Jelen kritikadíjjal, 2009-ben Sík Ferenc nívódíjjal, 2010-ben Hídverő-díjjal, 2011-ben József Attila-díjjal ismerték el, most pedig a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Elismerése kitüntetést vehette át.  (Forrás: Csabai Mérleg)   Fotók: Ujházy György és Jókai Színház

Bárkaonline | Zalán Tibor: Szín-játékok a Békéscsabai Jókai Színházban címmel, a színház kiadásában megjelent Zalán Tibor hat színdarabjának, négy önálló új művének (Midőn halni készült, Patt Lenn, Papageno a metróban, Hetvenhét) és két klasszikus prózai műből készített színpadi átiratának (Toldi, Aska és a farkas) szövegkönyve. A szerző 60. születésnapjára készült, színes, ünnepi kiállítású kötet tartalmaz a darabok előadásaihoz kapcsolódó személyes szerzői, rendezői vallomásokat (esszéket, blogbejegyzéseket, levelet) interjúkat, kritikákat és az előadások próbáiról, bemutatóról, plakátjairól, jelmezeiről, díszleteiről készült fotókat is. A kötetet Fekete Péter, a színház igazgatója és Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője szerkesztette. Fekete Péter a Hat év – hat darab című a szerzőt köszöntő és méltató előszavában azt írja, azért is kellett mindezt kötetben megjelentetniük, „hogy megmutassuk, hol is a színházban az író, a költő, a dramaturg helye, szerepe. S azért is hogy megmutassuk, hogyan vezet az út az ötlettől, a gondolatoktól a kész előadásig, sőt még tovább, annak befogadásáig, feldolgozásáig. S végül azért is, hogy láthassuk, a színház ereje a csapatmunka, az, ha különböző tényezői egymásba kapaszkodva, egymást erősítve nekifeszülnek az akár a lehetetlennek látszó feladatoknak.” A könyv száz példányát a Zalán Tibor születésnapi ajándékként vehette át a színház igazgatójától, a Szarvasi Vízi Színpadon megrendezett, őt köszöntő gálaest végén augusztus 27-én. Az ünnepi esten Huzella Péter és zenekara megzenésített Zalán-versekből álló koncerttel, Elek Tibor az új Bárka-számmal, szarvasi diákok gyerekdarab-részlet előadásával, a szerzőtársak és a színészek versekkel köszöntötték a költőt, írót, színházi dramaturgot. Az új Zalán-könyvet a színház bérletesei és jegyvásárlói a békéscsabai jegyirodában ötven százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg.